Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bereti, István: Parádfürdő múltjából (német nyelven)

3. Bereti, I.: Rheumatologia, Balneológia, Allergologia. 16. 1975. 168. (französisch) 4. Brem, J.: Parád-Gyógyfürdő. Im Buch: Fürdők és források képes ismertetése. Országos Balneologiai Egyesület kiadása. Budapest. 1914. (ungarisch) 5. Crantz, H. J.: Gesundbrunnen der Österreichischen Monarchie. Wien. 1777. 6. Debröi Uradalmi Főtiszti Hivatal: Párád, mint hármas Gyógyintézet. (Druckschrift in der Krankenhausbibliothek) Parádfürdő. 1837. (ungarisch) 7. Dosziern, K.: Literarischer Anzeiger für Ungarn. 1813. 8. Erdey, P.: Parádi gyógyvizek. 1853. (ungarisch). 9. Fáy, A.: Párád leírása több tekintetekből. In: Tudományos Gyűjtemény. 1819. (ungarisch) 10. Kitaibel, P.: Über die zu Párád befindl. Mineralwässer. Literarischer Anzeiger für Ungarn. 1799. 11. Kitaibel, P.: Über das Matragebirge. Literarischer Anzeiger für Ungarn. 1799. 12. Lengyel, B. : A Parádi timsós, Uonavölgyi timsós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. Budapest. 1883. (ungarisch) 13. Losteiner, K.: Párád gyógyvizei és fürdőintézetei. Im Buch: Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása. Eger. 1868. (ungarisch) 14. Markhot, F.: Aquarum mineralium.. . in Comitatu Hevesiensis. . . descriptio. 1763. Manuskript im Staatlichen Archiv, Eger. Reg. No. : 37/1764.) 15. Mózsik, Gy., Jávor, T.: Progress in Peptic Ulcer. Budapest. 1976. (englisch) 16. Pruny, M.: Dissertatio inauguralis medica exhibens lactationis in matrum valetudinem influxum.

.. Vindobonae. 17. Prunyi, M.: Medizinisch-topographische Abhandlung des Curortes Párád. Pesth, 1833. 18. Soós, L: Bél Mátyás. Eger, 1968. (ungarisch) 19. Soós, L, Szőkefalvi-Nagy, Z.: Az első magyarországi timsógyár. Eger. 1967. (ungarisch) Összefoglalás A Parádfürdői Állami Kórház alapításának 25 éves évfordulója és az első parádfürdői gyógyfürdő felépítésének 200. évfordulója alkalmából ismertetjük a parádi völgy gyógyfürdőinek és gyógyforrásainak történetét, részben eredeti dokumentumok, részben könyvtári adatok alapján. A gyógyforrások első leírása 1730-ból származik, ezeket akkor már gyógyításra is használták. 1778-ban nyílt meg az első nyilvános fürdőház a parádi völgyben. 1799-ben végezték el az első, tudományos alapokon álló vegyelemzéseket. 1828-ban állandó fürdőorvost neveznek ki a parádi gyógyintézetekhez Prunyi Mihály személyében, aki a 19. század első harmadában itt folyó tevékenységről könyvében számol be. Leírja a fürdőépületeket és ivócsarnokot, amelyeket a múlt század végén végrehajtott nagyszabású építkezések előkészítésénél bontottak el. Az államosítás után, 1952-ben alakult meg az Állami Kórház Parádfürdőn jelen szervezeti formájában. I. BERETI, Dr. med. Depputy Director Állami Gyógyfürdőkórház Parádfürdő, Hungary, H-3244