Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: Az 1739-es pestisjárvány „rácz" áldozatai Hajdúböszörményben

Hajdúböszörményben egy korábbi, 1549. évi összeírás mutatott ki rác lakosságot. Ekkor 96 portából 36 a rácoké, 7 bíróból 3 rác, 49 zsellérből 15 rác és 15 szolgából, pásztorból 4 rác.

R A rácság a hajdútelepítések idejét is megérte. 1632. július 4-én telepít le bökönyi és újfehértói birtokára Rákóczi Pál 100 böszörményi rác hajdú vitézt.

7 A szomszédos Dorog városa pedig a következő módon emelkedett a hajdúvárosok közé. Jóllehet már Bocskay adománylevelében szerepel, 1616-ban Deli Száva lippai rác főhadnagy és vitézei kapnak Thurzó György nádortól dorogi letelepedéshez kiváltságlevelet, majd a város II. Ferdinánd kiváltságlevelével lesz hajdúvárossá.

8 Az 1702-es összeírás Országos Levéltárban található példányán a következő szerepel a dorogiakról: ,,Incolae sunt triplicis nationis, ni mir um Rasciani, Valachi et Graeci, omnes sub uni scicerdote, Graeci ritus, Graecam religionem profit entes."

9 E feljegyzés mutatja, hogy a rácok nyomán más, velük azonos vallású, kultúrájú népcsoportok is megjelentek. E szempontból elsősorban a görögök jönnek számításba, hisz minden olyan városunkban, ahol rác, szerb nemzetiségű lakosság volt (Eger, Komárom, Szentendre, Ráckeve stb.) akadtak görögök is. Kutatásaink során megtaláltuk a tokaji görög Szerviczky család hagyatékát,

10 melynek iratai szerint a család 1658-ban Hajdúböszörményben, 1676-ban Hajdúdorogon, majd 1700-tól Tokajban is tartózkodott. A család egyik tagja 1690-ben armai ist kapott a török ellenes harcokban való részvételért. Vitézi szolgáltatásként a szerbek megszerezték ugyan kiváltságaikat, de a török háborúk és a kuruc mozgalmak elmúltával megindultak a törekvések a kiváltságok megnyirbálására, ezekhez társult a vallásüldözés is, melynek az volt a célja, hogy a görög keleti vallást a görög katolikus váltsa fel. Például az egri rácokat a püspök 1688-ban a római egyházzal való egyesülésre kényszerítette. 1715-ben Dorogi János nevű — hajdúdorogi születésű — papjukat börtönbe vetette, mert elment a karlócai görög keleti gyűlésre.

11 A szerbek sérelmei miatt 1735-ben Biharban Szegedinac Péró vezetésével lázadás tört ki, melyet elfojtottak.

12 Az üldöztetések elől a szerbek a kivándorlásban kerestek menedéket: tömegesen mentek Oroszországba, hogy megalapítsák Űj-Szerbiát.

13 A Habsburgok és Oroszország között ekkor fennállott viszony lehetővé tette, hogy ez a mozgalom a XVIII. század közepén szervezett kereteket öltsön. 1751-ben kurticsi Horváth János ezredes vezetésével vándoroltak ki, csoportjaik 6 Hajdúböszörmény 56. 7 Hajdúböszörmény 260. 8 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 121—3. 9 Rácz i. m. 29. 10 Sasvári László : A Tokaj térségében élt görögök ( és rácok ) nyelvi emlékei. Bp., 1976. 5,18,4L 11 Heves megye műemlékeiII. Bp., 1972. 562. 12 Dr. Juga Velimir: A magyar szent korona országaiban élő' szerbek. Bp., 1913. 23. 13 Juga i. m. 24.