Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 82. (Budapest, 1977)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: Az 1739-es pestisjárvány „rácz" áldozatai Hajdúböszörményben

AZ 1739-ES PESTISJÁRVÁNY „RÁCZ" ÁLDOZATAI HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN SASVÁRI LÁSZLÓ Hajdúkerület egykori székhelyének, Hajdúböszörménynek egészségügyi múltját kutatva dr. Kövér Sándor városi tisztiorvos rábukkant arra a korabeli jelentésre, mely az 1739-es pestisjárvány böszörményi áldozatainak a statisztikáját tartalmazza. Ezen irat orvostörténeti adatai mellett a város lakosságának etnikai összetételéről is képet ad. A pestis 1739-ben 1672 halálos áldozatot követelt Hajdúböszörmény lakosságából. A kimutatás részletezése szerint: 1410 magyar, 205 „rácz" és 57 cigány. A rácok és a cigányok azonban csak havi összegzésben szerepelnek szám szerint, míg a magyarok név és életkor szerint is.

1 * Zsigmond császár 1411-ben Lazarevics István rác despotának (szerb fejedelemnek) adja a debreceni uradalmat, a birtokok között szerepel Böszörmény és Vidmonostora. (Utóbbi később Vid néven a böszörményi határrésze, ma Hajdúvid község.). 1426-ban Lazarevics unokaöccse, Brankovics György szerb fejedelem kapja meg a birtokokat.

2 A történészek körében máig is vitatott, hogy Lazarevics, illetve Brankovics telepítettek-e Böszörmény vidékére szerb nemzetiségű jobbágyokat.

3 Az 1565-ös tokaji váruradalmi urbáriumban olvashatjuk néhány Hajdúböszörmény közelében levő helységnek — Dorog, Pród és Varjas falvaknak — a lakóiról: „Iste omnes fide mediante fatentur se neque ex frumento neque ex hordeo neque ex avena solvisse nonam et décimant at fulcunt nam svam libertatém litteris privilegialibus Sigismundis Caesaris.

4 Az 158l-es tokaji urbáriumban pedig a következők szerepelnek: „Dorogh intégra, earn inhabitant Rasciani." Azonfelül: „Warias intégra. Rasciani Turcis subiecti... Décimas et nonas nullás solvunt" — ez Varjas lakóiról, Vidre vonatkozóan pedig: „Wyd portio. Rasciani."

0 Tehát a tokaji uradalom Dorog és Varjas egész-, illetve Vid nevű részbirtokán a lakosok rácok voltak, és Zsigmond császártól kapott kiváltságokkal is éltek a XVI. század második felében. 1 Kövér Sándor: A feketehalál Hajdúböszörményben. A debreceni Déri Múzeum évkönyve az 1965. évről. Debrecen, 1966. 567 és 570. 2 Hajdúböszörmény története. Debrecen, 1973. 42—4. 3 Hajdúböszörmény 57. 4 OL. U. et C. Fasc. 81. No. 10. 5 Maksay Ferenc: Urbáriumok a XVI—XVII. században. Bp., 1959. 756, 759 és 761.