Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bugyi Balázs: A Priessnitz-féle hidegvízkezelés korai hazai története

„Ha Prof. Oertel 's a' víznek illy vakbuzgó baráti az életműség természetét ismernék és így az életfolyam törvényeit tisztelhetnék ; a' víz mérték nélküli használatuk bizonyára olly harsány hangon nem kürtöltetnék.'

1

'' Szól arról is, hogy mi okozza Priessnitz gyógyeljárásának hatásosságát. Ezt Meskó négy tényezőben látja: 1. magában Priessnitzben, aki „tagadhatatlanul már a' természettől nyert józan ész mellett ritka tapintattal bír a' víz különféle bántalmak' miképeni legczélszerübb használata meghatározásában, mellyet sok évi számos tapasztalatai által szerzett. . ." 2. a betegnek a helyes megválasztásában, 3. . . . „magában a vízben létezik. Nincs gyógyszer, melly életmííségünkre alkalmazásában annyi fokozatokat, módosításokat 's árnyalatokat engedne, mint a' hideg víz . . . innen van, hogy az Priessnitz kezei közt, ki a' különféle fokozatok, módosítások minő kórállapotbani javallatát hosszas tapasztalásból megtanuló . . .", olyan jó eredményeket ért el, 4. használ a gyógyintézet elhelyezése és a fürdő életrendje is. „Előmozdítják a' VÍZ

1 gyógyerejét az ottani táj' nem kellemes ugyan, de egészséges volta, a' levegő tisztasága, 's fertőzetlensége, az ott divatozó társalkodási élet, melly a' betegek"

1 borult kedélyit felderítvén, a' bántalomtól meglepetteket ön bajaikra való ügyeléstől más kellemes tárgyakra vezetvén, ez által hathatósan segíti a hideg víz gyógyerejét". Végül Meskó „a" hideg víz életrendbeli tekintetben" és ,,a' víz ideglázbani használatáról" írott fejezetekkel zárja igen tanulságos dissertatióját. Szó sincsen ebben az értekezésben a Priessnitz kúra szervilis dicséretéről, minden áron való hazai propagálásáról, hanem nagyon is mértéktartónak tarthatjuk ezt az érdekes értekezést, amellyel hazai orvostársadalmunk az akkor divatba jött hidegvíz-gyógykezeléssel és ezen túlmenően a Priessnitz által bevezetett diétás stb. életrenddel szemben állást foglalt. 5. Meskó értekezését követően egy hónappal jelent meg és került nyilvánosan védésre Imhof Györgynek orvostudori értekezése ,,A' hideg víz orvosi használatáról". A 27 oldalnyi értekezés sorrendben az alábbi kérdéseket taglalja: „A' víz gyógy-története". Ennek keretében említi „a' mostani századunkban Kolbány hazánkfia" értékes tevékenységét. „A' most lefolyt tizedben Oertel szerze magának nagy nevet vízzeli gyógyításai által ; ki azonban a' t álság ig dicsérte annak használását és minden betegség elleni szernek állítá, a' millyen nem létezik. így a nemorvos Priessnitz Vince gräfenbergi földműves is a' hidegvízzelli gyógyintézete által nagy hírre kapott." Bevezetése tárgyalja a vizet általában, majd „A' hideg víz, mint ital" címen a vízivás lehetőségeit taglalja, amelynek során döntőnek ítéli meg ,,a' víz hidegét, a' vízben foglalt szénsavat és magát a' vizet, mint folyadékot" külön-külön taglalva a három gyógytényező szerepét a terápiában. Szerinte a hideg víz fogyasztása javai It „azon idegbajokban, mellyek felmagasztalt érzékenységből erednek ... /1 véredények' felmagasztalt működéseiben gyökerezett bajok, a gyulladások, a' lengéiét (vita vegetativa) bajainál, a' köszvényben" és néhány más betegségben. Viszont nem ajánlható „azon életművek gyulladásainál, mellyek a 'víz-