Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bugyi Balázs: A Priessnitz-féle hidegvízkezelés korai hazai története

désről vallott felfogását, amelyen a későbbi közlések sem változtatnak évtizedeken keresztül. Bevezetőként szól: „dC víz, orvosi használatának történetér'-ről, így beszél Hippokratész, Celsus, Caelius Aurelianus és Aretaeus, valamint Galenus hideg vízzel gyógyító tevékenységéről. „Ä közép század'' sötétsége meg nem elégedve az egyszerű orvos szerekkel a? vizet is megfosztó azon érdemes rangtól, mellyet eddig méltánylag fogtála". Az arabok a szerző szerint csak meleg vizet használtak gyógyítás céljára. A 18. században az angol Floyer, Baynard orvosok, a kapucinus barát, Bernardo, Németországban Friedrich Hoffmann professzor „s Hahn Zsigmond, Zimmermann, Unzer, Schmucker, Oroszországban Samoilovitz használták eredményesen a hideg vizet gyógyításra." „A hideg vizet, mint belső, úgy külső alkalmazását sokoldalú tájékoztatásból gyűjtött elvekre építette Currie, akinek könyve 1797-ben jelent meg." ,,1809 és 1810-ben midőn Posonyban «' Hagymáz dühöngött, a' hideg vízzeli leöntéseknek nagy hasznát tapasztalta Kolbányi. . . Legújabb időkben «' hideg víz'' orvosi használata'' terjesztésében nagy részt vőn Prof. Oertel, ki fáradhatatlan a' hideg víz' magasztalásában, ki nem tud oly nyavalyát, melly ellen üdvösebb 's hathatósabb szer létezne; aki határt "'s mértéket annak használatában nem ismert, kinek jel szava ez «Man trinkt das Wasser im Uibermass, je mehr desto besser». O meg van arról győződve, hogy d hideg víz használhat mindig, de soha nem árthat. A' Hydrotherapia gyors terjedtét néki köszönheti, valamint más részről tagadni nem lehet, hogy az ő irományai, a' víz' igaz és mértékletes használatától félre vezetvén annak barátit sok baleseteknek, de a' mellyek nagyobbrészt elhallgattatnak szolgáltak alkalmul." „Korszaknak lehet tekinteni a' hideg víz évtörténetében a Priessnitz-féle Gräfenbergben felállított Vízógyógyintézetet. Ő ugyan rendbe hozta a' hideg vízzeli bánást, melynél fogva annak bel- és külalkalmazásánál bizonyos szabályt tart, de ezen rendet tudományos rendszernek nevezni nem lehet, 's az ő kezei közt soha nem fejlődhetik, soha nem emelkedhetik ö' VÍZ használata tudományos állásra, azon senki által kétségbe nem hozható ok miatt; mi szerint tudományos rendszer alakítására puszta, bár ezer évekre terjedő tapasztalás öszvehalmozása nem elegendő, de az emberi tesf mint egészséges, úgy kórállapotjának ismerete kívántatik. . . . Ezeket nem Priessnitz érdemei csonkítására, hanem megczáfolására láttam szükségeseknek megemlíteni, kik azon balhiedelemben élnek, kik közé Prof. Oertel is tartozik, mintha a' víz csupán nemorvosok kezei közt lehetne üdvös hatású, hogy csak azok által öregbedhetik a' vízgyógytan , ' s által ok érheti el tetőpontját." Meskó Pál értekezésében a továbbiakban szól ,,a' hideg víz tulajdonairól", taglalva a víz eredetét, tisztaságát, esetleges vegyianyagtartalmát és beszél „dC víz' általános hatásáról az emberi testre". Hangsúlyozza, hogy a víz „minden más orvosszerek hatásától lényegesen különbözik". A víz és a szervezet különböző hőmérsékletűek és közöttük „súlyegyenbe jutásra törekvés" indul meg. Ennek során „az ideg és a vérrendszer feszülésének csökkenése, a' sejtszövet és izom rostjainak összehúzódásra való serkentése" következik be. A víz — Meskó értekezése szerint — az alábbi hatásokat fejti ki : a) csillapító, b) ébresztő és c) erősítő.