Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

„Az 1857-ik évi August 31-től September 6-ig Bécsben tartott harmadik nemzetközi statistikai gyülekezet üléseinek vázlata orvosi szempontból,,"

8 Nemcsak fővárosi, de vidéki orvosi problémákkal is rendszeresen foglalkoztak. Ilyen volt például: „Évi tudósítások Baja város közegészségügyi állapotáról 1856-ik évről."

9 Szerzője Rosenmann Pál, Baja város tisztiorvosa. Máig is talán legnagyobb jelentőségű eseménye volt az „Orvosi Hetilap"-nak, hogy közzé tette Semmelweis Ignác világhírű munkáját, A gyermekágyi láz koroktanát magyarul. Semmelweis így vezeti be a nagyjelentőségű művét: „Történetileg akarom előadni miként lettem kétkedővé a járványos gyermekágyi láz tana fölött, miként fedezem föl az irtózatos halálozás valódi okát, melynek eltávolításával a halálozást is nagy mérvben szerencsésen meggátolni sikerült. . ."

10 Meg kell még említeni, hogy Semmelweis belső munkatársa volt az „Orvosi Hetilapénak. Később a lap egyik mellékletének szerkesztője is lett. A folyóiratnak egészen haláláig rendszeresen írt és a személyével kapcsolatos hírek is folyamatosan megjelentek a lapban. Például a „Napi hírek" rovat közölte a zürichi egyetem megtisztelő ajánlatát : „Semmelweis tanár a zürichi egyetem szülészeti tanszékkel és női kórodai igazgatóságával megkínáltatott. A jeles egyetem meghívása a híres physiolog és vegyész Moleschott igen hízelgő levele kíséretében érkezett a t. tanárhoz. Örvendünk t. tanárunk tudományos érdemei e nyilvános elismerésének, de reméljük, hogy tanintézetünkhöz hü marad s a külföld megtisztelő meghíváséit megköszöni'"

M Köztudott tény, hogy Semmelweis legjelentősebb munkájának megjelenése előtt lényegében nem foglalta írásba tudományos eredményeit. Az „Orvosi Hetilap" szerkesztője Markusovszky rábeszélésére szánta rá magát tudományos publikálására.

12 Külön ki kell emelni, hogy munkáját először magyarul írta meg és először az „Orvosi Hetilap"-ban jelentette meg és csak azután fogott neki a német nyelvű monográfia megírásának.

13 Az „Orvosi Hetilap" hivatalos közleményeinek egy részét a hazai német nyelvű orvosi lapból a „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn"-ból vette át. Például a „Hivatalos" rovatban így közöltek egy átvett rendelkezést: „A fonállá rendelkezés értelmében minden területen letelepedő orvosi személy magát a letelepedés idején a főorvosnál jelentse, ki a kerületében állomásolt orvosi személyzet jegyzéke folytonos nyilvántartására köteleztetik. A sopronyi es. kir. helytartósági osztály kibocsátványa minden cs. k. megyei hatóságokhoz 1858. évi Januarius hó 75-/-Ó7."

14 8 OH 1857, 18, 28.; 19, 296-301. 9 OH 1857, 24, 367. 1G OH 1858, 1, 1-5. (és a további folvtatások> 11 OH 1858, 3, 48. 12 Benedek István: Semmelweis szobra. Bolond világ Bp. 1%9. 429. 13 Zoltán Imre: Semmelweis élete és működése. Orvosi Hetilap. 1957, 41, 1126—1131. 14 0/7 1858, 7, 1112