Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Az Orvosi Hetilap első korszaka (1857—1867)

A „Honi könyvészet" figyelemmel kísérte a hazai gyógyászati kiadványokat. Például Glatter Ede német nyelvű orvosstatisztikai tudósítását ismertették: „Dr. Glatter Ed. pest-pilis megyei főorvostól megjelent «Jahresbericht über die Verhältnisse des pest-pilischer Komitats im Jahre 1855/6» című 8 ívre terjedő statisztikai munka .. . At.c. szerző a «.Zeitschr. für Natur- und Heilk. in Ungarn» ez évi 6. számában maga kedélyesen «mint apa kisdedeit» úgy mutatja be könyvét a közönségnek és világnak. A munka tiszta jövedelme a pest-pilis megyei orvosok és sebészek özvegyei és árvái segélésére van szánva."

15 Különböző gyógyintézetek beszámolóit rendszeresen közölték. Érdemesnek látszik Lyackovics János tanársegédnek a „Töredék a budai magánőrüldéből" című cikkéből idézni, amelyben még ma is nagyon időszerűnek ható elméletet fejt ki az ideggyógyászat területéről: „Nem feledhetni ki a gyógyhatányok közül a zenét, úgyszinte a színi előadásokat, melyekben a betegek magok vesznek részt. . . Még nagyobb érdekűek az örüldei bálok, melyekre a betegek már jóval előre készülnek . . . Országos intézetekben műhelyek vannak, ahol a kézműves osztálybeli betegek dolgoznak." Végül külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Lyackovics már 1858-ban felismerte a biblioterápia jelentőségét: „A műveltebb osztályú betegek részére van olvasó terem, célszerű könyvtár, több rendbeli lap, teke asztal, zongora stb. melyeknek engedélyezése az orvostól függ, ki ezáltal tartja fönn magának a szükséges vonzalmat."^ A „Vegyesek" című rovatban megjelent egyik közleményből arra következtethetünk, hogy az „Orvosi Hetilap" példányszáma hatszáz lehetett. Elég tekintélyes szám volt ez akkor egy szaklap esetében: „Dr. Boros . . . urat kérjük szíveskedjék egy példányt hozzánk küldeni fürdői monográphiájából... Még célszerűbb volna ilyetén az orvosi közönséget . . . illető röpiratokból 600 példánnyal többet nyomtatni, s az „OH"-hoz mellékletül küldeni az előfizetők számára."

11 A „Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn"-hoz hasonlóan

18 az „Orvosi Hetilap" is sajtóvitába keveredett a Wiener Medizinische Wochenschrift-tel és különösen Wittelshöferrel a lap magyarországi származású szerkesztőjével. A polémia a bécsi orvosi hetilapnak egy lebecsülő kitétele — „Kultur kommt nicht von Osten" — miatt tört ki. „Kilépünk tehát a síkra fegyvertelen Dávidként a felfegyverzett a tetőtül talpig páncélos Góliáth ellen, s a bennünket «Unverstand, Rohheil, Keckheit, Idiot» stb. efféle is OH 1858, 8, 128. « OH 1858, 27, 427-431. 17 OH 1858, 28, 448. is Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn. 1859, 10, 80.; 12, 96.