Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

bejegyzések szerint 1474-ben meghalt. Sajnos az iratok nem közlik életútjának további állomásait és azt sem, hogy hol halt meg.

38 Ugyancsak hiányos adatokkal rendelkezünk Paulus Kerczius (Kyr) Coronensis orvosdoktorról, akit 1562. április 14-én bevezettek a Magyar Nemzet évkönyvébe. Neve mellett feltüntették orvosdoktori végzettségét, bár arról bővebben nem szóltak. Weszprémi szerint Krakkóban és Baselben tanult, de ő nem említi orvosdoktori végzettségét, viszont a baseli egyetem iratai szerint nem itt avatták orvosdoktorrá.

39 A Magyar Nemzet vezetői közül elsőnek említik Albertus baccalaureus medicináé nevét, akinek származása bizonytalan. Az iratok nem szólnak arról, hogy fokozatát hol és mikor szerezte, későbbi életútjáról sincs adatunk. Feltehetően a Magyar Nemzet más nemzettől „kérte ki".

40 A Magyar Nemzethez tartozó orvosdoktorok és hallgatók többségét a cseh, morva, lausitzi és sziléziai nemzetiségűek képezték. Orvostörténeti feldolgozásaik sokszor félrevezető következtetéseket közöltek a bécsi egyetemen végzett magyar orvosdoktorokkal kapcsolatban, hiszen mindenkit magyarnak tekintettek, aki a Magyar Nemzet irataiban szerepelt, vagy tisztséget töltött be. Ezekkel kívánunk foglalkozni a tanulmány további részében. Benjamin Lobschütz (Löbschütz) Goldpergensis sziléziai születésű orvostanhallgató 1563. október 2-án kérte az orvosi kartól, hogy orvosdoktorrá avassák és nyilvánosan vitázhasson Hippokratész aphorismáiról. Még ebben a hónapban megtörtént a vita és ennek alapján orvosdoktorrá avatták. A Magyar Nemzet tagjai közé 1563 októberében iktatták be, de már 1564 őszén a Nemzet procuratorává választotta, amely tisztséget még négy alkalommal viselte (1565, 1573, 1574 tavaszán, 1575 őszén). 1566. április 14-én az orvosi kar dékánjává választotta, de ekkor már az elméleti orvostan tanáraként szerepelt az iratokban. A kari iratok szerint 1570 nyarán Löbschütz a Kornauburgban állomásozó hadsereg tábori orvosa, aki beszámolt a karnak az itt dühöngő pestisjárványról. 1571 tavaszán ismét Bécsben tartózkodott, hiszen elnökölt (március 9-én) Bartholomaeus Chrysaeus orvosdoktori vitáján. 1574. június 28-án az orvosi kar ismét kiadja Lobschütz-öt a hadseregnek, akit tábori orvosként feltehetően Magyarországra vezényeltek. Ezt bizonyítja, hogy 1575 júniusában az orvosi karnak ajándékozta a magyarországi malária- és himlőjárványról írt könyvét (Kurtzer Bericht von der hungerischen Krankheit und Kindte Vlattern, auch Rot Ruer etc. 1575 bei Stephan Kreutzer Wien, 4°, 12 Bl.). Még két alkalommal viselte a dékáni méltóságot (1576 tavaszán és 1579 őszén), de az 1582. április 14-én kelt bejegyzés szerint az év január 12-én Bécsben elhunyt.

41 Andreas Isingius Brigensis 1587 májusában érkezett Bécsbe, ahol június 5-én orvosdoktorrá avatták. Az orvoskari iratok szerint bölcseleti doktor és a görög irodalom tanára. A Magyar Nemzet tagjai közé 1587 júniusában kérte felvételét, majd 1587, 1589 és 1592 őszén a Nemzet procuratorává választották. Az orvosi karnak két 38 Schrauf: 55, 131. 1. Acta II. köt. 141. 1. Veress: 341. 1. 39 Schrauf: 55. 1. 4

° Schrauf: i. m. 129. 1. 41 Schrauf: 295-96. 1. Acta IV. köt. 51-56, 65, 78, 84, 96, 116-117, 142, 166, 172, 175, 206, 215-219, 224, 234, 238, 242, 264-278, 285-289, 296-326, 346. 1.