Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)
alkalommal (1591 és 1588 őszén) dékánja, az egyetem rektori méltóságát 1590 őszén és 1591 tavaszán viselte. 42 Martinus Isingius. Az ugyancsak sziléziai születésű Isingiust 1586. december 30-án bevezették az orvosi kar hallgatói közé, aki 1587. december 1-én baccalaureus, 1590. október 21-én orvosdoktor Bécsben. A következő évben már az orvosi elmélet tanára, majd 1591. október 13-án a Magyar Nemzet procuratora. Tisztségviselésének idején — 1591. december 18-án — halt meg. 43 Johannes Leander Nissenus. A sziléziai születésű, Paduában avatott orvosdoktor 1591. december 10-én kérte oklevelének elismerését a bécsi orvosi kartól. A kari iratok szerint bölcseletből doktori oklevelét Bolognában szerezte, míg orvostudományból fokozatait Rómában és Paduában érte el. A Magyar Nemzet névjegyzékében 1591. október 13-tól szerepelt a neve, ahol három alkalommal (1594 és 1595 őszén, 1596 tavaszán) procuratorrá választották. Egy alkalommal az egyetem rektora (1596 tavaszán), háromszor az orvosi kar dékánja (1594, 1595, 1597 tavaszán) volt. 44 Martinus CutigiusPatschkovinas. Előző tanulmányait Itáliában végezte, majd Bécsben avatták orvosdoktorrá 1595. szeptember 30-án. Ezután bécsi városi orvos, majd 1601 áprilisában már Érsekújváron hasonló tisztséget töltött be. A Magyar Nemzet iratai szerint 1607 áprilisában a Nemzet vezetőjévé választották, bár neve addig nem szerepelt az iratokban. Az 1608. március 28-án kelt iratok szerint 1608. március 20-án hunyt el, de címe felsorolása között említi, hogy az egyetem rendes tanára is volt. 45 Johannes Bittner Soranus. Előtanulmányait német és itáliai egyetemeken végezte, majd 1597. szeptember 23-án Bécsben orvosdoktorrá avatták. 1598 tavaszán már az egyetem rektora, de tisztségének letöltése után Linz város orvosa lett. A Magyar Nemzet iratai szerint 1596 tavaszán kérte felvételét a Nemzet tagjai sorában, majd 1597 őszén és 1603 tavaszán procuratorrá választották. 46 Balthasar Pastorius Ottomachoviensis. Az orvoskari iratok szerint 1605 őszén vették fel hallgatónak, aki Pisában már bölcseleti doktori címet szerzett és Paduában, Bolognában és Rómában orvosi tanulmányokat is végzett. 1609. augusztus 10-én Bécsben orvosdoktorrá avatták, de még e hónap végén tábori orvosként elhagyta a várost. A Magyar Nemzet tagjai között csak 1610 őszén szerepelt, de tisztséget nem töltött be. A következő év októberében már a salzburgi hercegérsek orvosaként levelez az orvosi karral. 47 Johannes Maternus Nissenus. 1608. május 6-án vezették be hallgatóként az orvosi kar irataiba, majd 1611. november 20-án Bécsben orvosdoktorrá avatták, miután igazolta itáliai tanulmányait. A Magyar Nemzetnél 1610 októberében lefizette a tagságért járó díjat; nevénél megemlítik, hogy az orvosi kar hallgatója. Két alkalommal választották procuratorrá (1613 őszén és 1615 tavaszán), címeinél említik bölcseleti doktori fokozatát is. Az orvosi kar 1614 áprilisában dékánná választotta. 48 * 2 Schrauf: 311-13. 1. Acta IV. köt. 378-389, 409, 419-437, 448-479. 1. 43 Schrauf: 318-319, 384. 1. Acta IV. 376-381, 391 431, 434, 435-446. 1. 44 Schrauf: 305, 320-26. 1. Acta IV. 442-461, 466-76, 480-496. 500-515, 522-596. i. 45 Schrauf: 336-338, 384. 1. Acta IV. 472-474, 494, 497, 503, 557. 1. 46 Schrauf: 384-85, 89. 1. Acta IV. 494-496, 502-521, 577-599. 1. 47 Schrauf: 341. 1. Acta IV. 560, 570-574. 1. 48 Schrauf: 385, 391-92. 1. Acta IV. 33, V. 39-54, 61-88, 90-94, 100, 110, 123, 138, 143. 1.
