Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

orvosi kar hallgatója, aki 1453 első félévében megszerezte az orvosi baccalaureusi fokozatot. A fokozatért fizetendő díjat 1453 első félévében befizette a nemzet pénztárába. Igaz, 1455-ben ismét szerepelt neve a pénztári listán, de ekkor — ma már kideríthetetlen ok miatt — az alsóbb karon szerzett baccalaureusi fokozatáért is lerótta a kötelező díjat, pedig annak elvégzése még ebben a korban feltétele volt a magasabb karon való tanulmánynak. Az orvosi kar iratai szerint 1462. április 15-én Spardorffert orvosdoktorrá avatták és már október 13-án az orvosi kar dékánjává választották. E tisztséget még három alkalommal (1465 és 1468 őszén, 1471 tavaszán) viselte. Licentiatusi fokozatáról nincs említés, feltehetően ezt is Bécsben szerezte. Az iratok szerint 1472-ben hunyt el.

15 A XV. századból származó iratok szerint 1494. április 15-én avatták Bécsben orvosdoktorrá Valentinus Krauss de Coronát. Az orvosi kar irataiban előző két fokozatáról nem történt említés.

16 A Magyar Nemzet anyakönyvébe 1488 tavaszán vezették be Krauss nevét, mint scolariust, majd a feljegyzések szerint 1491-ben, 1493-ban és 1495ben a bölcsészeti kar vizsgálója, 1495 őszén itt kari tanácsos, 1492-ben a Magyar Nemzet procuratora. Életútjának további adataival nem rendelkezünk.

17 A XVI. század második felének jelentős bécsi orvostanára az erdélyi születésű Ladislaus Stuff (Stoff) de Kellinkensis volt. A Magyar Nemzet iratai szerint 1549 őszén iratkozott be a bécsi egyetemre. Az orvosi kar iratai szerint 1551. március 1-én orvostudományból baccalaureus, majd 1554. augusztus 14-én orvosdoktorrá avatták. A Magyar Nemzetnél 1554 őszén lefizette az orvosi és a bölcseleti doktori fokozatért kötelező összegeket. A Magyar Nemzet kilenc alkalommal (1555 első és második, 1561, 1562, 1563 első, 1564 első és második, 1565 és 1566 második félévében) választotta vezetőjének, 1558 első és második félévében az orvosi kar dékánja, 1565 első félévében az egyetem rektora volt. Az orvosi kar iratai szerint az orvosi elmélet nyilvános tanára 1557-től, aki 1558 novemberétől a kartól pénz kapott Coronam cum quispiam purgare voîuerit etc. című könyvének kinyomtatásához. A feljegyzések szerint 1570. május 8-án halt meg Bécsben.

18 1566. január 28-án Jordán Tamás kérelemmel fordult Michael Lingeliushoz, az orvosi kar dékánjához, hogy engedélyezze orvosdoktori nyilvános vitáját és avatását, amelyet február 15-re a kar kitűzött. Jordán Tamás 1562 tavaszán a bolognai egyetemen kezdte el tanulmányait, ahonnan 1564 tavaszán távozott Pisába, majd Rómába. Innen érkezett 1565 decemberében Bécsbe, majd avatták orvosdoktorrá. Az orvosi kar iratai szerint 1566. április 14-én Jordán Tamás kérte Benjamin Löbschütz dékánt, hogy Galenus könyveiből taníthasson, amit április 24-én engedélyeztek neki, egyben nevét bejegyezték a kar minden joggal felruházott orvosai és tanárai közé. Igen rövid ideig tartózkodott Bécsben, hiszen 1566 őszén már tábori orvosnak nevezték ki és e minőségben levelezett az orvosi karral 1568-ban.

19 15 Schrauf: i. m. 55, 69, 36 p. Acta ... II. köt. 1, 33, 109-110, 124-127, 135-137. 150152. 157, 161, 208, 214, 215, 231, 236. 1. 16 Acta ... 209 p. 17 Schrauf: 131, 78, 45, 251, 25, 252, 256. 1. Fraknói: i. m. 37-39. I.; Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. I. köt. 54. 1. 18 Schrauf: i. m. 202, 293, 207, 294-299.1. Acta ... 251, 265, 271-272, 296-97, 300-308.1. 19 Acta . . .: 74, 78, 80, 82, 84, 118, 122, 166, 275. 1., Weszprémi: I. kötet: 64, 174, 490, 746. 1.