Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)
Sajnos minden előzmény nélkül áll az orvosi kar irataiban Johannes Adamus Eperiensis (hungarus) neve, akit 1604. december 9-én orvosdoktorrá avattak a bécsi egyetemen. Előző tanulmányairól nem tettek említést és neve nem szerepelt a Magyar Nemzet irataiban sem. 20 A bécsi egyetem orvosi karán elsőnek orvostudományból Johannes Cesar (Caesar) de Ungaria szerzett licentiatust. Feltehetően tanulmányait még a XIV. század végén kezdte meg Bécsben, mivel neve már 1399-től a bölcsészeti kar tanárai között szerepelt. 1402-től (mint magister) retorikát és logikát tanított, a Magyar Nemzet hét alkalommal a bölcsészeti karra (1399, 1402, 1403, 1404, 1405, 1409, 1410) tanácsosává választotta. Az orvosi kar iratai szerint Cesar 1411. március 24-én orvosi licentiatust szerzett (baccalaureusi fokozatáról nem történt említés), majd még 1415-ben az egyetem tanárai között szerepelt. A bolognai egyetem iratai szerint 1416-ban a bölcsészeti karon működött Johannes de Ungaria bölcseleti magister, orvosdoktor, aki előzőleg Bécsben tanult és tanított. Az orvosi kar irataiban is szerepelt a neve. 1416—17-ben tagja volt a karnak, bár nem tanított. A Caesar névalakot csupán a bölcsészeti kar irataiban alkalmazták. Feltehetően azonos személyről van szó. Egy későbbi, kelet nélküli oklevél szerint Honton működött, viszont arról nem történt feljegyzés, hogy orvosdoktori fokozatát hol szerezte. 21 1485 őszén kérte felvételét a Magyar Nemzet tagjai közé Valentinus Pellificius ex Corona, aki még ebben a félévben bölcseleti baccalaureus és magister, majd 1486-ban — az orvosi kar iratai szerint — elnyerte az orvosi baccalaureusi fokozatot. Igaz, ennek ellentmond az az adat, hogy 1488-ban bevezették nevét az orvoshallgatók közé, de 1490-ben licentiatusi vitáját kérte. Sem erről, sem pedig későbbi életútjáról nincs feljegyzés. 22 Az orvosi kar 1564. május 14-én elfogadta Fabianus Lerneseher Bistriciensis (akkor Nagyszebenben működött és a város ajánlásával érkezett Bécsbe) baccalaureusi kérelmét, bár előtanulmányairól nem szóltak. Lernescher nem állt kapcsolatban a Magyar Nemzettel, így rá vonatkozó adatokat itt nem találunk. 23 A Bécsben működött és orvostudományi fokozattal is rendelkezők között kell említenünk Heinrich (Henricus) de Rosenberg váci kanonokot, aki Prágában orvosi baccalaureus lett. Bécsben a hittudományi karra iratkozott be (1416), ahol 1421-ben doktori fokozatot szerzett. Arra nincs adatunk, hogy kapcsolatban állt-e az orvosi karral. 24 Az orvosi karon tanulmányokat folytatott, de Bécsben fokozatot nem szerzett magyarok között szerepel Johannes Mí7^é , r/(Megerling, Megirling), akit később (1418. április 18-án) Paduában orvosdoktorrá avattak. (Az innen származó bejegyzés szerint Szebenben született.) Az orvosi kar iratai szerint 1402-ben Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, majd Krakkóba távozott, de 1409-ben ismét itt tanult és tanított. 25 20 Acta ... III. köt. 311. 1. 21 Acta ... I. köt. 17, 99, 101. i. Schrauf: Magyarországi tanulók ... 51, 54, 61. 1. Fraknói: i. m. 23, 30, 32, 39—40. 1.; Veress: Olasz egyetemeken ... 46. 1. 22 Schrauf: i. m. 132, 78, 245, 23, 45, 59, 132, 245, 246, 247. 248-253. 1. Acta: . .. 202, 211, 219. 1. 23 Acta IV. köt. 57, 61. 1. 24 Schrauf: i. m. 76. 1. Acta ... I. 41. 1. Veress E. : Olasz... 211. 1. 25 Acta ... I. 41. 1.
