Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A bécsi egyetem orvosi karának és a „Natio Hungaricának" kapcsolatai (1381-1630)

nyert el. Közöttük 79 két tudományból is, míg 62 távozott Bécsből. A 184 licentiatus 236 ilyen fokozatot ért el, míg a 175 egyetemi doktor közül 43 két tudományból is megszerezte ezt a címet.

11 A három felső kar közül a leglátogatottabb a hittudományi, majd a jogi, végül az orvosi volt. Az elnyert fokozatok és címek is ennek arányában oszlanak meg. AZ ORVOSI KAR ÉS A MAGYAR NEMZET IRATAINAK ORVOSTÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI Az előző fejezetben említettük, hogy az 1389-ből származó második egyetemi statútum elrendelte a kari anyakönyvek vezetését, amit az orvosi kar csak a XV. század elején valósított meg. Sajnos ennek első kötete elveszett, de a hallgatókra és az elnyert fokozatokra vonatkozó adatokat a ,kari iratokból összegyűjthetjük. A kari jegyző a legfontosabb események után minden esetben közölte az új hallgatók nevét is. Az orvoskari iratok 1389-től folyamatosan fennmaradtak.

12 Ennek, a magyar orvostörténelem szempontjából történt feltárása napjainkig nem valósult meg, csupán nagyobb feldolgozásaink egy-egy adatot idéztek ebből. Weszprémi is csak néhány — Bécsben járt — protestáns orvost említ, viszont a katolikusokat mellőzte.

13 Az orvostörténeti források másik nagy egységét a Magyar Nemzet iratai adják, bár tanulmányozásukat megnehezíti az a tény, hogy az anyakönyvezett hallgatóknál nem minden esetben jelölik nemzetiségüket, valamint azt, hogy fokozatukat melyik karon szerezték. Ez utóbbi adatot csak a választott procuratoroknál és tisztségviselőknél közlik. A bécsi egyetem orvosi karára 1399—1630 között 399 hallgatót vettek fel, akik közül 211 személy baccalaureusi, 91 licentiatusi, 149 doktori fokozatot ért el. (Közöttük sok olyan van, aki a három fokozat közül csak egyet szerzett Bécsben.

14

) Az orvosi kar és a Magyar Nemzet iratai szerint a tárgyalt időszakban tizenegy bizonyíthatóan magyarországi ifjú végzett orvosi tanulmányokat. Ez a teljes létszámot tekintve 2,5%. Közülük három ért el baccalaureusi (1,4%) és egy licentiatusi fokozatot. A Magyar Nemzet tagjai — a Nemzethez csatolt többi nép fiait tekintve — 29 orvosi baccalaureusi (13,2%) és 23 licentiatusi (29,8%) fokozattal büszkélkedtek. Huszonegyen értek el orvosdoktori fokozatot (15%), akik között 9 sziléziai, 4—4 magyar és 2 lausitzi, 1 — 1 cseh és horvát nemzetiségű volt. Az előbb említett magyar orvosdoktorok közül — időrendben — elsőnek Johannes Spardorffer de Gadanót kell említenünk. A Bereg megyei születésű Spardorffer neve először 1441. április 14-én szerepelt a Magyar Nemzet irataiban. 1445-ben már az 11 Bécsi Egyetemi Levéltár. Matr. Nat. Hung., valamint a főanyakönyvek sorozata. 12 Acta Facultatis Medicae Univcrsitatis Vindebonensis. I. (1399—1435), Hrsg. : Karl Schrauf. Wien, 1894.; II. 1436-1501. (Hrsg.: K. Schrauf) Wien, 1899.; III. 1490-1558. (Hrsg. K. Schrauf) Wien, 1904.; IV. 1558-1604. (Hrsg.: Leopold Senfelder), Wien, 1908.; V. 1605-1676. (Hrsg. L. Senfelder), Wien, 1910.; Wien. VI. 1677-1724. (Hrsg. L. Senfelder). Wien, 1912. 13 Weszprémi Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza (Bécs, 1778) c. munkájában csak Jordán Tamást és Paulus Kerczius (Kyr) Coronensist említi. 14 Acta Facultatis Medicae I—

IV. kötet.