Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

FOLYÓIRATOKBÓL - Historia Medicinae Veterinariae, 1976 (Némethy Ferenc)

feldolgozását megkönnyítő, de egyelőre sajnos még nem általános gyakorlatot, mely szerint az egyes cikkek végén háromnégy „deszkriptorral" (tárgyszóval) jelzik azok szakozási helyét. Vol. l.,No. 3. Ottaway, C. W. : George Stubbs and Leonardo da Vinci (65—69.) — A szerző Leonardo da Vinci (1452-1519) és G. Stubbs (1724—1806) anatómiai vázlatain és művészi alkotásain szemlélteti, hogy az anatómiai tanulmányok mennyiben segítik elő a hiteles és művészi állatábrázolást. A cikkben főleg a lóábrázolásokról esik szó. Bendixen, Hans Chr.: The Royal Veterinary School in Copenhagen (70—77.) — Az 1760-as évek elején a Dániában pusztító marhavész arra késztette a dán koronatanácsot, hogy az Orvosi Kollégium javaslatára 1763-ban két orvostanhallgatót és egy sebészhallgatót Lyonba küldjön az ott 1762-ben megalapított állatorvosi iskola elvégzésére. Az ösztöndíjasok között volt Peter Christian Abildgaard (1740—1801) medikus, aki ugyan hamarosan észrevette, hogy a lyoni képzés túlságosan egyoldalú (szinte kizárólag a lovakkal foglalkozik), mégis megfelelő alapképzettség birtokában 1766-ban a dán állatorvosképzés megszervezésének tervével tért vissza hazájába. Az időközben trónra lépett új királyt (VII. Keresztély) azonban kevésbé érdekelték az állatorvosképzés távlatai, s csupán Abildgaardnak biztosított újabb két évi ösztöndíjat a marhavész tanulmányozására. Abildgaard gazdag tapasztalatokat szerzett e téren is, a jövőjét illető bizonytalanság mégis kedvét szegte. 1768-ban megszerezte a doctor medicináé címet és orvosi gyakorlatot kezdett Koppenhágában. Feljegyezték, hogy a betegek meglehetős tartózkodással fogadták a közismerten állatorvosi múlttal rendelkező emberorvos működését. Pátfogói közbenjárására 1773-ban engedélyt kapott arra, hogy — némi állami támogatással — állatorvosi magániskolát nyisson Koppenhágában. 1773. július 13-án kezdődött meg a tanítás 20 hallgató számára, akik a polgári és katonai gyógykovácsok, lovassági altisztek és a királyi istálló lovászmesterei közül verbuválódtak. Az egyetlen tanár Abildgaard volt. A tantárgyak: elméleti előadások, anatómiai gyakorlat, betegségbemutatások, lógyógyászat. 1775. február 15-én tartották az első tíz végzett hallgató nyilvános záróvizsgáját. A feltűnést keltő szép siker után újabb nehéz évek következtek, míg végül 1777. július 23-án a király aláírta az immár állami állatorvosi iskola alapító okmányát. A hároméves tanfolyam első sikeres elvégzői 1779-ben kaptak oklevelet. 1781-ben kezdte meg itt tanulmányait az az Erik Nissen Viborg (1759— 1822), aki 1790-től Abildgaard mellett az intézet második rendes tanára s későbbi nagy nevű felvirágoztatója lett. Különösen a takonykórral kapcsolatos kutatásai tették ismertté nevét. Újabb lépést e téren csak a kórokozó (Bacillus mallei) felfedezése jelentett - 1882-ben! 1792-től Viborg szervezte meg Dániában a megyei állatorvosok rendszeres képzését oly módon, hogy minden egyes megye köteles volt minden harmadik évben egy-egy írni-olvasni tudó fiatalembert (lehetőleg kovácsmester vagy gazdálkodó 18 — 25 éves fiát) az állatorvosi iskolára küldeni és taníttatása költségeit fedezni. Az 1796ban a saját szűkebb pátriájukba visszatérő első megyei állatorvosokkal új korszak kezdődött a dán állatorvoslás történetében.