Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)
FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin de l'Académie Nationale de Médecine, 1975 (Vida Tivadar) - Clio Medica, 1976 (Némethy Ferenc)
közigazgatási egységre kiterjedő társadalmi felmérések. Nevezetes volt az 1900. évi New York-i bérházellenőrzés és az 1907— 8-ban végrehajtott pittsburgh-i felmérés (anyagi helyzet, lakásviszonyok, tbc, fertőzőbetegségek összefüggése). 4. Az alapvető és úttörő jellegű elméleti művek sorában igen jelentős Thomas Burgess chicagói professzor és Florian Znaniecki monumentális tanulmánya: „A lengyel paraszt Európában és Amerikában" (1918—1920). Az ugyancsak chicagói szociológus Robert E. Park ösztönzésére a húszas években egész sor, egészségügyi kérdéseket is tárgyaló monográfia látott napvilágot. 5. Antropológusok és pszichiáterek bekapcsolódásával alakult meg az Indiana állambeli Muncie városkában a tipikus amerikai kisváros életét feltérképező szociológiai iskola. 6. Az első amerikai szociológus, aki komoly figyelmet szentelt az orvostudományok szociológiájának: Bernard J. Stern. Diszszertációja: „Társadalmi tényezők az orvostudomány haladásában". 1927-ben megjelent első könyve pedig (Be kell-e oltatni magunkat ?) az orvosi újításokkal szemben mutatkozó ellenállással foglalkozik. Stern a Columbia Egyetem szociológiaprofesszorának, William Fielding Ogburnnek iskolájából került ki. Ogburn általánosságban vizsgálta a társadalmi változások és az ember alkalmazkodóképessége közti összefüggéseket, ill. az előkészítetlen és túl gyors változások okozta konfliktusokat. 7. A második világháború, amely fokozott szervezettségre szorította a politikai és társadalmi élet irányítóit minden területen, az orvosi szociológiában is éreztette ilyen irányú hatását. Fellendült a kórházépítés, kórházi kezelés, általában az egészségügyi ellátás gazdaságosságának felmérése és tervezése. 8. A legkidolgozottabb területek: a heveny fertőző betegségek, a kórházak kihasználtsága, az átlagos életkor növekedésével kapcsolatban a geriatria kérdései, a gyermekkori élmények döntő befolyása a személyiség alakulására. Ez utóbbi kérdés vizsgálatában figyelemreméltó az antropológusok és pszichiáterek együttműködése. H niemand, P. : Charles Foix et son Oeuvre, 1882-1927 (269-287.) - Charles Foix (1882—1927), a francia neurológia fiatalon elhunyt kiválósága a cerebrális artériák anatómiája és az agyi érbetegségek leírása terén szerzett nagy érdemeket. Mint költőt és drámaírót is számon tartják. Rather, L. J. : Systematic medical treatises from the ninth to the nineteenth century: The unchanging scope and structure of academic medicine in the West (289- 305.) — A mai egyetemi orvosképzés a természettudományokra épül. Az alapvető fontosságúnak tekintett tárgyak: a biokémia, az anatómia, a fiziológia és a patológia. A pszichológia már nem tartozik az ún. orvosi alaptudományok közé. A fizika sem, bár ennek bizonyos fokú ismeretét feltételezik. Az alapvető orvosi elmélet elsajátítása után az orvostanhallgató az orvosi gyakorlatban kap kiképzést. A betegségek diagnózisa, valamint diétás, gyógyszeres, sebészeti és egyéb fizikai módon történő gyógyítása áll az érdeklődés középpontjában. A higiénének és a megelőzésnek meglehetősen szerény hely jut. A pszichoterápia pedig — ha eltekintünk a gyógyszeres, a sebészeti és egyéb fizikális módszerektől — szinte teljesen kiszorul. így van ez ma — állapítja meg a szerző —, de így volt ez már ezer évvel ezelőtt is — teszi hozzá —, az első európai egyetemek alapítása idején. Az orvosi elmélet sajátos tárgyának kezdettől fogva az emberi test anyagi