Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

SZEMLE Könyvekről - Torkos, J. J.: O piestanskych kúpeloch ( Vida Tivadar)

a szerző még egyszer összegzi mondanivalóját. Kiderül, hogy nagyon is mai gondok terelték figyelmét a régmúltra: félti az universitast az „elrákosodással" fenyegető „multiversitas"-tól. Némethy Ferenc Torkos Justus, Ján: Opiesfanskych kúpeVoch. Bratislava, 1975. 84 lap, 8 egészoldalas színes kép. Torkos Jusztusz Jánosnak, Pozsony város néhai főorvosának 1745-ben megjelent Schediasma de Thermis Pöstheniensibus c. latin könyvecskéjét kaptuk meg szlovák fordításban, mégpedig úgy, hogy a latin eredeti szöveg is olvasható mellette a MTA Könyvtárának példányáról facsimilében. A kötet sajtó alá rendezője dr. Elemír Celko, a pöstyéni Balneológiai Múzeum ny. igazgatója, a színes fényképreprodukciók Pavol Havran, a borítólap Hentz Zoltán munkáját dicsérik. A pozsonyi Obzor Kiadóvállalat 5000 példányban hozta, finom krétapapíron, nagyon jól olvasható betűkkel forgalomba e művet. Akik Pöstyénben (Piestany) jártak, külön értékelik a címlap előtt látható egészoldalas reprodukciót, melyen viszontláthatják a Vág szigetén, a mai hévízforrás közelében levő fürdőépület falába elhelyezett márvány emléktábla latin és szlovák szövegét, amelynek magyar fordítása a következő: TORKOS JUSZTUS JÁNOS 1699-1770, ORVOSDOKTOR, POZSONY VÁROS RENDES FIZIKUSA, AZ 1745. ÉVBEN MEGJELENT „VÁZLAT A PÖSTYÉNI HÉVÍZFORRÁSRÓL" CÍMŰ KÖNYV SZERZŐJE EMLÉKÉRE. Maga a fordítás Augustin Rebro munkája, aki — mint ez az előszóból kitűnik — vízügyi szakember: hidrogeológus. Az ő tollából való a fordítást követő tanulmány is Torkosról és a pöstyéni hévízforrásról. (65 — 75.) Sajnos, a mű lényegét, tehát a fordítást illetőleg nem egy értelemzavaró hibára, pontatlanságra kell rámutatnom. Ilyen mindjárt a Jeszenák Pálhoz, Pozsony és Mosón megye ülnökéhez intézett ajánlás fordításában Torkos hivatkozása az általa összeállított és megírt „Taxa Pharmaceutica"-ra (14.), amely semmi esetre sem „Lekárske taxy" (=Orvosi díjszabás), (13.) hanem „Lekárnické taxy" (=Gyógyszerészeti díjszabás). Ugyané részben esik szó Tolliusról és Brückmannról, akik a XVII., ill. XVIII. században megfordultak, utaztak hazánkban. Torkos azt találja furcsának, hogy — jóllehet a pöstyéni hévizek közelében tartózkodtak — „nem mentek el oda" (=„eas non accessisse"), nem pedig azt, hogy „egyáltalán nem érintették e fürdő kérdését" ( = „vôbec sa nedotkli otázok tychto kúpel'ov"). így a 14. lap szövegéhez fűzött 1. tudományos jegyzet (63.) részben tárgytalanná válik. Magának a „Schediasma"-nak a szövegében hiába kerestem Galgóccal (Hlohovec) kapcsolatban azt a mellékmondatot, hogy „amely fölött a Thurzó-család várkastélya emelkedik" ( = „nad ktorym sa vypína zámok rodiny Thurzovcov", 18. lap), nincs meg a latin eredetiben. Viszont a Benesov-i Trajan Adam 1642. évi költeményéből kimaradt a fordításban ez a sor: „Nec sinit Omnipotens, nihil est sine Numine Divum" (24. lap, az eredeti számozásában a 15.); a szlovák fordítás megfelelő lapja a 23.