Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 81. (Budapest, 1977)

ADATTÁR - Csanád Vilmos—Némethy Ferenc: Semmelweis széljegyzetei a Neue Zeitschrift für Geburtskunde c. folyóirat köteteiben

b) Az 1. lapon fent a cím fölött barna tintával: „Numquam! Usuari aether veialiam [!] narcoticum ferventes [!] poena contra maires"

14

. (4. ábra). c) A 407. lapon balul barna tintával: „Előidézője is lehet a gyermekágyi láznak"

15

. (5. ábra.) d) A 408. lapon a bal szélen barna tintával alulról fölfelé írva : „Ich habe auch gefunden dieselben Vorfälle!"

16 Zusammenfassung Semmelweis' erhaltene Handschriften wurden zum letzten Mal von J. Antall, V. R. Harkó und T. Vida bekannt gemacht (Gesammelte Handschriften von Ignác Semmelweis. Communicationes de História Artis Medicináé [im weiteren: Comm.], Jahr 1968, Band 46—47, Seite 185—267). Ihr Beitrag ist von A. Daday (Eine unbekannte Handschrift von Semmelweis. Comm. 1968, 46—47, 269—276), Gy. Regöly-Mérei (Semmelweis' deutsche Notizen über die Bücher der Bibliothek der medizinischen Fakultät zu Pest. Comm. 1970, 55—56, 60) und E. Lesky (Schriften über Ignác Semmelweis im Archiv der Wiener Universität. Comm. 1973, 66—68, 213—264) ergänzt worden. Bei der Ordnung der Bücher in der Medizinhistorischen Semmelweis-Bibliothek (Budapest) wurden neulich weitere handgeschriebene Randnoten von Semmelweis in mehreren Jahrgängen (1837, 1838, 1842, 1845, 1848) der von Busch, d'Outrepont, Ritgen und Siebold in Berlin herausgegebenen Neuen Zeitschrift für Geburtskunde entdeckt. Semmelweis hat diese Bemerkungen wahrscheinlich im Jahre 1855 in die Zeitschrift eingetragen, kurz nachdem er zum Professor der Geburtshilfe an der Universität Pest ernannt worden war, und als er in Vorbereitung für seine ersten Vorlesungen die früheren Jahrgänge dieses Fachblatts wieder einmal durchblätterte. Die merkwürdigeren Eintragungen geben wir hier in deutschem Original, oder — falls das Original ungarisch oder lateinisch ist — in deutscher Übersetzung wieder : 14 A szenvedélyes hangú latin felkiáltás Eduard von Sieboldnak a szülés alatti kénétheres bódítást propagáló cikke ellen irányul (Weitere Mittheilungen über die Anwendung des Schwefelae

titers in der geburtshilflichen Praxis. — 1 — 37. pp.). A mondat értelme nem egészen világos. A narcoticum mellé aliud, vagy legalábbis alium dukálna, de semmiképp sem aliam. A ferventes lehet az aether és a narcoticum közös jelzője (bár nem szabályos az egyeztetés), de tartozhat a matres-hez is (bár akkor szokatlanul „költői" a szórend), így a mondat lehetséges fordításai: /. „Soha! Aethert vagy más forró narcoticumot alkalmazni; bűn az anyák ellen!"— 2.,,Soha! Aethert vagy más narcoticumot alkalmazni: bűn a lázas anyák ellen!'''' 15 A kézírásos megjegyzést két x-es utaló jel fűzi a nyomtatott címhez: Ueber die Quellen der Blutung bei der gewöhnlichen Geburt (407—418. pp.). A cikk szerzője a lap egyik szerkesztője, Ferdinand August von Ritgen (1787—1867) giesseni szülész-tanár. A gondolattársítás menete világos : ahol vérzés, tehát seb van, ott könnyen belekerülhetnek a véráramba a gyermekágyi lázat okozó „bomló szerves anyagok". Ilyen értelemben lehet a szülés közben fellépő vérzés a gyermekágyi láz előidézője. 16 A többnyelvűség érdekes példája ez és az előző bejegyzés két szomszédos lapon, az egyik német, a másik magyar nyelven. A kézzel írt és a nyomtatott szöveg kapcsolata jól érthető: Semmelweis is találkozott olyan vérzésekkel szülés közben, mint amilyenekről a cikk beszámol.