Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

Folyóiratokból - Medicina nei Secoli, 1976 (Kapronczay Katalin)

David Robertson cikke a mágikus orvoslás történetéhez szolgáltat érdekes adalékokat. (Magical medicine in Viking Scandinavia, pp. 317— 323.) A 4. szám első cikke Robert Heller, a Wellcome Institute munkatársának érdekes tanulmánya a papok gyógyító tevékenységéről a 18. században és a 19. sz. elején. („Priest-doctors" as a rural health service in the age of Enlightement pp. 361 — 383.) A nem kielégítő egészségügyi állapotok és orvosi ellátottság miatt Európa-szerte igen nagy volt a papság szerepe a gyógyításban. Népszerűsítő orvosi művek születtek kifejezetten azzal a céllal, hogy a vidéki papoknak segítséget nyújtsanak (pl.: Tissot: Avis au peuple sur sa santé, 1761. stb.). Carl von Linné 1751ben azt javasolja, hogy a teológián tanítsanak elemi orvosi ismereteket is. A témával legbehatóbban Johann Peter Frank foglalkozott Medicinische Polizey c. munkájában, amelyet Heller cikke részletesen ismertet. Mind témájában, mind következtetéseiben szorosan kapcsolódik e cikk a< szerző egy korábban megjelent tanulmányához (1. Med. Hist. 1975/4. pp. 321-332.). Richard Panhurst cikke Some notes for the history of typhus in Ethiopia (pp. 384— 394.) érdekes adalékokat nyújt mind az afrikai orvoslás történetéhez, mind az európai katonák, miszszionáriusok, orvosok szerepének értékeléséhez. Anglia legrégibb vidéki orvos-társaságának történetét (1774) ismerteti Walter Radcliffe írása: The Colchester Medical Society, 1774 (pp. 394-400.). A Társaság még ma is működik, 200 tagot számlál s rendszeresen ülésezik. A „katonák barátjá"-nak nevezték Sir Jeremiah Fitzpatrick, ír katonaorvost, az angol szárazföldi erők egészségügyi felügyelőjét, aki az 1790-es években fejtette ki tevékenységét. R. L. Blanco az ő munkásságát ismertetve egyúttal bepillantást enged az egykori angol kormány intézkedéseibe is, amelyekkel a katonaság egészségügyi helyzetének javítását kívánták elérni, (pp. 402- 421.) Renata Burgess a pestis-járványokat ábrázoló egynéhány festményről ír. Két irodalmi alapforrásként az Ó-Testamentumot, és a Vergilius Aeneisét jelöli meg. Köztudott, hogy a reneszánsz és barokk festők gyakran az ókorba nyúltak vissza témáért, így a bibliai történet leghívebb ábrázolásának — e korban — Poussin festményét (1630) tartja a szerző, amely számos más festmény mintájául is szolgált a későbbiekben. Raphael festményének forrása Vergilius műve s nem kizárt, sőt igen valószínű, hogy művére hatással volt a könyv valamelyik középkori kiadásának illusztrációja, fametszete. R. Burgess tételeinek alátámasztására 4 képet közöl. (Notes on some plague paintings pp. 422-429.) Két rövid írást találunk még ebben a számban. Az egyik III. Ince pápa nézeteit ismerteti a boncolásról, új fényben világítva meg eddigi nézeteinket. A másik James Lind tudományos szerepét tisztázza a skorbut megelőzéséért folytatott küzdelemben. Szlatky Mária MEDICINA NEI SECOLI A lap 1958-ban indult Tribuna Sanitaria címmel. 1964-ben címváltozás történt, ekkor kapta a jelenlegi címet. 1968-ig a peruggiai egyetem orvostörténeti tanszékének kiadványa volt. Szerkesztője kezdettől fogva Luigi Stroppiana. Mivel Stroppiana profesz-