Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)
Folyóiratokból - Medical History, 1976 (Szlatky Mária)
J. A. Benett: A note on theories of respiration and muscular action in England c. 1660. (pp. 59— 70.) című cikke a 17. századi Anglia orvosi életébe enged bepillantást Sir Charles Scarburgh, híres orvos-anatómus és ifjú barátja, Christopher Wren kapcsolatának elemzésével. Vol. 20, No. 2. Lise Wilkinson kitűnő cikke (The development of the virus concept as reflected in corpora of studies on individual pathogens. 3.) (pp. 111 — 135.) a biológiatörténet tárgykörébe tartozik, s az 1975. évfolyamban megjelent tanulmányok folytatása. Ezt a cikket az 1. számnál már említett, frenológiával foglalkozó írás 2. része követi, majd ugyancsak egy előző tanulmány folytatásaként (Id.: 1975. évf. 352-369. pp.) P. S. Brown írását találjuk: „Medianes advertised in eigtheenth-century Bath newspapers'" (pp. 152—169.) E cikk az angol orvostársadalom történetének egy érdekes fejezetét adja, s különösen módszertani szempontból rendkívül figyelemreméltó. A Skót Orvostörténeti Társaság 1974—75-ben végzett munkájáról olvashatunk „The Scottish Society of the History of Medicine" című cikkben, amely röviden ismerteti a Társaság ülésein elhangzott előadásokat. Az antik világban a Schistosomafertőzés előfordulását ismerteti P. B. Adamson: Schistosomiasis in antiquity, pp. 176-189. Edward H. Beardsley az angol és amerikai kormányzat, egészségügy és hadvezetés I. világháború alatti küzdelmét és intézkedéseit ismerteti a mindinkább elterjedő nemi betegségek meggátlására. (Allied against sin, pp. 189- 203.) Az alexandriai orvosi iskola és oktatás történetéhez valamint az arab orvosi irodalom alaposabb ismeretéhez járul hozzá Ibu Ridwan: Hasznos Könyv... című művének elemzésével A. Z. Iskandar cikke: An attempted reconstruction of the late Alexandrian medical curriculum, (pp. 235— 259.) F. R. Sandbach: The History of schistosomiasis research and policy for its control (pp. 259—276) című írása P. B. Adamson (előző számban megjelent) cikkének folytatása. A szerző rámutat a kutatást befolyásoló s az orvostudományon kívüleső tényezők jelentőségére s arra, hogy a kutatásnak egyébként figyelembe kell venni a biológiai, társadalmi, történelmi meghatározókat (pl. háború). Angliában, a 16—17. század folyamán meghonosodott holland közösség körébe tartoztak Dr. John King ( 1614— 1681) and Dr. Assuerus Regemorter (1615-1660) - (pp. 259-276.) orvosok. Életükkel és munkásságukkal ismertet meg minket William Birken, a szerző. A cikk egyháztörténeti vonatkozásai — mindketten tagjai voltak a Dutch Reformed Church-nek — éppoly érdekesek, mint az orvostörténeti vonatkozások. Afrika egészségügyét hozza közelebb hozzánk Colin Baker: The Government medical service in Malawi: an administrative history 1891 — 1974. (pp. 296— 312.) című cikke. A középkori pestisjárványokról való tudásunkat gazdagítja A. Venetian „Plague Miracle" in 1464 and 1576 című írás William H. Shupback tollából. (pp. 312-317.) A cikk közli a Wellcome Institute MS 808 a jelzetű kéziratának szövegét és fényképét. A szöveg tartalmazza azt a hiedelmet, hogy a pestis ellen Szent Sebestyén látomása védelmet nyújt.