Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

Folyóiratokból - Medical History, 1976 (Szlatky Mária)

Leonard G. Wilson: The Clinical Definition of Scurvy and the Discovery of Vitamin C. (pp. 40—60.) A skorbut bár ismert volt évszázadok óta, mégis csak a 19. század utolsó har­madában tudták diagnosztizálni. En­nek és a C-vitamin felfedezésének tör­ténete tulajdonképp demonstrálja a kí­sérleti élettan és a biokémia meghatá­rozottságát, függését a régibb klinikai patológiai hagyományoktól. Theodor R. Simon elemzi Charles Williams 1802-ben készített karikatu­risztikus rézmetszetét a Perkins-féle fém fogóról (The Tractors). Buzinkay Géza MEDICAL HISTORY - 1976 Vol. 20. No. 1. A Medical History 1976-os évfolya­mában 19 hosszabb tanulmányt, 9 rö­videbb cikket találhatunk az orvostör­téneti vonatkozású híreken és a könyv­ismertetéseken kívül. A frenológia és az angol ideggyógyá­szat kapcsolatáról ír R. J. Cooter hosz­szabb tanulmányt az 1. és 2. számban. (Phrenology and British alienists, c. 1825—1845. Part I. Converts to a doct­rine, pp. 1 — 22.; Part II. Doctrine and practice, pp. 135—152.) Bármily kriti­kusan ítéljük meg ma, a 19. sz. első felé­ben a frenológia nagy jelentőségű el­mélet volt, amely gyümölcsözően ha­tott az ideg- és elmegyógyászat legkü­lönbözőbb ágaira. F. J. Gall (1758­1828) egyszer és mindenkorra megte­remtette annak lehetőségét, hogy az agy részeit ugyanúgy vizsgáljuk, mint bármely más testrészt. Cikkének első részében azt vizsgálja, hogy a frenoló­gia hogyan hatolt be és terjedt el az or­vostudomány különböző ágaiban, majd a Gall-féle koncepció elterjedését és to­vábbfejlesztését követi nyomon a gya­korlati és klinikai pszichiátriában. A 2. részben rámutat azokra a területekre, ahol a frenológiai koncepció különösen jól alkalmazhatónak bizonyult (pl. a részleges beszámíthatatlanság, mono­mania stb. eseteiben) s hangsúlyozza az elmélet fontosságát az elmebetegsé­gek gyógyíthatóságával kapcsolatos né­zetek megerősödésében (klinikai gyó­gyítás !). Különösen a katonai orvoslással fog­lalkozók érdeklődésére tarthat számot Kate Crowe cikke, „Thomas Burn Ca­therwood and the medical department of Wellington's army 1809-1814" (pp. 22—41.) Catherwood Wellington had­seregének egészségügyi részénél telje­sített szolgálatot mint pap, s feljegyzé­sei — a cikkben ismertetett kézirat — bepillantást engednek mind a korabeli katonai egészségügy szervezetébe, mind a gyakori visszaélésekbe, korrupciókba stb. Ugyancsak az 1. számban találjuk Dame Harriette Chick cikkét: „Study of rickets in Vienna 1919—1922." (pp. 41—52.), amelyben beszámol arról az érdekes munkáról, amelyet egy kis angol kutatócsoport tagjaként végzett 1919-1922 között Bécsben Clemens von Pirquet professzor vezetése alatt. Az angolkór létrejöttének okait vizs­gálták és a gyógyítás, megszüntetés le­hetőségeit. E kutatásokat megelőzően az angolkórt a tuberkulózis egyik for­májának tartották, s csak a 20-as évek­ben sikerült bebizonyítani, hogy az angolkór vitaminhiány, a helytelen táp­lálkozás következménye. Pirquet mint a Kinderklinik igazgatója, elévülhe­tetlen érdemeket szerzett e kutatások elősegítésével, s klinikáján elsőként meg is teremtette a helyes táplálko­zást.

Next

/
Thumbnails
Contents