Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 80. (Budapest, 1976)

Folyóiratokból - Clio Medica, 1976 (Némethy Ferenc)

utaztak tájékozódás végett, de az ot­tani gyógyszergyárak megbízottai meg­nyugtatták őket, hogy az említett mel­lékhatás nem jelentős és könnyen ki­védhető. Dr. Kelseyt azonban nem nyugtatták meg a válaszok és most már kifejezetten a leggondosabb terhességi vizsgálatok elvégzését kívánta. A Mer­rell céggel folytatott, egyre élesedő vita közepette érkezett el 1961. nov. 30-a, amikor Németországban azonnali ha­tállyal elrendelték a Contergan kivoná­sát a gyógyszerpiacról, mert bebizo­nyosodott, hogy ha egy anya terhes­sége idején szedi a gyógyszert, gyerme­ke veleszületett abnormitásokkal jön a világra. Dr. Kelseyt is meglepetésként érte a hír: ilyen szörnyűségre ő sem volt fölkészülve. A részletes beszámolót az európai tragédiáról Dr. Helen Taussig, a John Hopkins Egyetem gyermekgyógyász professzora tartotta személyes tapasztalatai alapján (1962. ápr. 6.). Az ún. Contergan-bébik leg­súlyosabb deformitása a phocomelia (fókalábúság) volt, ami azt jelenti, hogy a kéz és (vagy) a lábfej közvetlenül a törzsből nő ki. 1962 augusztusáig kb. 3500 ilyen csecsemő született Nyugat­Németországban. Dr. Kelsey felszólí­totta a Merrell céget, hogy azonnal gyűjtse be az orvosoknak kísérleti célra kiadott thalidomidot. Dr. Kelsey azt hitte, hogy legföljebb 50—60 ilyen orvosról van szó. A Merrell cég meg­döbbentő válasza szerint azonban a kí­sérletbe bevont orvosok száma meg­haladta az 1000-et. A cég birtokában több mint 5 tonna thalidomid volt, de a leltárak pontatlansága miatt nem lehetett megállapítani, hogy ebből mennyit semmisítettek meg, és mennyi maradt kint a megbízottaknál. Végül is a névsor alapján külön-külön kellett ellenőrizni minden orvosnál a rábízott thalidomid sorsát. így volt összeállít­ható a következő statisztika: 2 500 000 tabletta került kiosztásra 20 ezer beteg között, akik közül 624 volt terhes. Az USA-ban mindazonáltal csak 17 thali­domid-okozta embrio-károsodást álla­pítottak meg, ebből is 7 esetben kül­földről szerezték be a gyógyszert. Az FDA pert akart indítani a Merrell cég ellen azon a címen, hogy indokolatla­nul széles alapon folytatta kísérleteit, s valódi szándéka eleve „nem a gyógy­szer hatásának ellenőrzése, hanem an­nak kereskedelmi terjesztése volt". Az Igazságügyminisztérium azonban el­vetette a vádemelési javaslatot. Siker­rel csak azok a kártérítési perek jártak, amelyeket a károsult gyermekek szülei indítottak. 1963. február 7-én viszont módosított gyógyszertörvényt léptettek hatályba. Eszerint új gyógyszer kikísér­letezése előtt a gyártó vállalatnak elő­zetesen értesítenie kell az FDA-t, tájé­koztatást kell adnia a klinikai vizsgá­latokat megelőző kísérletekről, a fog­lalkoztatott kutatók számáról és kép­zettségéről. A cégnek rendszeres idő­közökben jelentést kell tennie a kuta­tás menetéről. A kísérleti gyógyszert alkalmazó kutatóknak nyilatkozatot kell aláírniuk, mely szerint tisztában vannak a kísérleti gyógyszerek alkal­mazási szabályaival, s kötelezik magu­kat, hogy pontos kimutatást vezetnek a kezelt személyekről és a kiadott gyógyszerekről. Az új gyógyszer forga­lomba hozatalához ezentúl az FDA kifejezett engedélye szükséges, a már kiadott engedély pedig azonnal vissza­vonható, ha a közegészséget fenyegető veszély lép fel. A betegeket fel kell vilá­gosítani, ha kísérleti gyógyszerrel ke­zelik őket. Theodor idés, Jean: Quelques aspects de la rage au 18 e sciècle (95—103. pp.). A 18. századi Európában a veszettség

Next

/
Thumbnails
Contents