Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

FOLYÓIRATOKBÓL - Clio Medica, 1975. (Németlty Ferenc)

leírt bacillus azonos a Yersin-félével, ez a feltételezés azonban helytelen. A kettő egészen más, amint majd kitűnik, ha a továbbiakban felsorolom a köztük levő különbségeket. A fárasztó ismétlések elkerülése végett a Yersin-bacillust YB-vel, a Kitasato-félét KB-vel fogom jelölni". (Twentieth Century Practice. An international encyclopedia of modern medical science by leading authorities of Europa and America. New York, W. Wood and Co., 1898. V. 15., pp. 327-352). Kitasato ezután felsorolja azokat a „szembetűnő" különbségeket, amelyek a morfológia, a tenyésztés, a mozgékonyság és a festési reakciók terén mutatkoznak, majd ezt a következtetést vonja le: „A fent említett eltérések elégségesek ahhoz, hogy egyiket a másiktól megkülönböztessük". 1900-ban Kitasato hűséges tanítványa, Ishigama kiadott egy japán nyelvű kézikönyvet a pestisről, amelynek angol fordítása 1905-ben jelent meg. (A TextBook on Plague. Adelaide, Vardon and Pritchard, 1905). A címlap tanúsága szerint a művet ellenőrizte Prof. Shibasaburo Kitasato. Ez idő tájt azonban Kitasato már ingadozni kezdett. Yersin bacillusai most már nem voltak „egészen mások", mint a KB, hanem emennek „elsatnyult alakváltozatai" (pleomorphic involution forms), miközben természetesen a KB számított a „nagyobb jelentőségű" változatnak. Ez a furcsa átértelmezés azonban csakhamar feledésre ítélt közjáték volt csupán, mert a KB-nek szép csendben teljesen el kellett tűnnie a süllyesztőben, miközben felfedezője hallgatólagosan osztozott Yersinnel a színen immár egyedül maradt igazi pestiskórokozó — a YB — felfedezésének dicsőségében. Az azóta eltelt több mint fél évszázad folyamán többször is kétségbe vonták ugyan, hogy Kitasato joggal tart igényt „a pestisbacillus felfedezője" címre, de a kétkedőket mindig letorkolták a „hivők", akiknek épp oly erős volt a meggyőződése, mint amennyire fogyatékos az ismerete a tárgyba vágó irodalomról és különösen Kitasato saját nyilatkozatairól. Végül még Japánban is elismerték Kitasatót mint a YB Yersintől független fölfedezőjét, a KB pedig élvezi az örök nyugodalmat, békésen eltemetve azokban a kötetekben, amelyek csak a legnagyobb orvosi könyvtárakban lelhetők fel. A francia orvosi irodalom kivételével szinte általánosan elfogadottá vált Kitasato társszerzősége a pestis-bacillus felfedezésében. (A francia kivételnek talán az a magyarázata, hogy Yabe 1900-ban írt cikke franciául jelent meg). 1925-ben Severn, a Hong Kong-i közegészségügyi intézet orvosa, közzétett egy cikket a Hong Kong-i pestis történetéről (Journal of the Royal Sanitary Institute, 1925, 46, 34-41. p.). Ebben ezt írja: „Kitasato professzor japán bakteriológus fáradozásait hamarosan siker koronázta: 1894. június 14-én felfedezte a Bacillus Pestis-t." Yersinről csak azt említi, hogy 1896-ban Hong Kong-ba jött pestis-széruma kipróbálására. A következő évben Lagrange, Yersin egykori asszisztense, megpróbálja helyreigazítani Severn tévedését, s egészen korrekt módon arra hivatkozik, hogy japán tudományos körökben nem fogadták el Kitasato felfedezését. (The Journal of Tropical Medicine and Hygiene. 1926. 29. 299—303. pp.) Lagrange tudományos igényű tanulmánya a tárgyba vágó irodalom alapos ismeretéről tanúskodik, mégis egy újabb Kitasato-mítosz forrásává lett. Lagrange ui. azt állítja, hogy 1925-ben Tokióban a távol-keleti trópusi betegségekkel foglalkozó 6. konferencián