Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1971 (Kapronczay Károly)

táson nyugvó, összehasonlító tanulmánya az egyes fogalmak fejlődésének bemutatásakor felhívja a különböző buktatókra is a ügyeimet, amelyek az egyes nemzeti történetírásokban túlzásokhoz vezettek. A következő tanulmányok mára Duna-medence egyes nemzetiségeinek fejlődésével foglalkoznak. Franc Sebjanic jugoszláv történész a magyarországi szlovén protestáns mozgalmakat kíséri végig (A pannóniai szlovének protestáns mozgalma a 16. századtól a 18. századig, 55 — 66. 1.). A nemzeti nyelvet előtérbe helyező protestáns mozgalmak kialakulása során a Mura és a Rába között viszonylag erős szlovén evangélikus egyház jött létre, amely gazdaságilag megerősödve került ki az ellenreformáció időszakából. Az 1627. évi vizitációs jegyzőkönyvet vizsgálva fejlett iskolahálózattal rendelkeztek, sőt a 18. századtól kezdve egyre több szlovén evangélikus ifjú tanult a pozsonyi líceumban. Az innen kikerült Bakos Mihály és Kuzmics István szlovák kapcsolatait vizsgálja az előadó és azt, hogy milyen hatást gyakoroltak a magyarországi szlovén nemzeti öntudat kialakulására. Horváth Ferenc előadása már 16. századi kérdéssel foglalkozik: A kanizsai határőrvidék nemzetiségei és a török veszedelem (43— 54.1.). A szerző részletesen ismerteti azokat az okokat, amelyek kialakították a kanizsai határőrvidéket és azokat a nemzetiségi betelepülési (horvát, szlovén, német) folyamatokat, amelyek átalakították e terület települési rendjét, erősítették a nemzetiségek egymásra utaltságát. E kérdéseket figyelmen kívül hagyva nem lehet e térség történelmét kutatni. A magyarországi román nemzeti törekvések a II. József reformintézkedéseinek kapcsolatát vizsgálja tanulmányában (127—128. 1.) Mathias Bernath müncheni történész, aki a jozefinista államigazgatási és igazságszolgáltatási intézkedések tükrében tekinti át az udvar céljait és a hatásukra kibontakozó román mozgalmak lényegét. Tanulmányának másik lényeges vonása, hogy figyelemmel kíséri a román korabeli köztudatban élt //. József képet, a hamis illúziók következtében kialakult korabeli véleményt veti össze a polgári és a marxista történettudomány eredményeivel. A Monarchia nemzetiségi kérdését lezáró két tanulmány Szász Zoltán és Rudolf Neck tollából származik. Szász Zoltán referátumában (155—164. 1.) a magyarországi nemzetiségi kérdés helyét vizsgálja a Habsburg birodalom általános kérdései keretében. Bevezetésként áttekinti a neoabszolutizmus idején a szabadságharc alatt az udvarral szimpatizáló nemzetiségiek sorsának alakulását, majd a kiegyezés után a liberális parlamenti rendszer és a magyar hegemóniát biztosító közigazgatás ellentmondásainak tükrében folytatja vizsgálódását. Ugyanakkor áttekinti az udvar és a nemzetiségi mozgalmak kapcsolatát, de lényeges tényezőként emeli ki a magyar gazdasági liberalizmus ösztönző hatását a nemzetiségi burzsoáziára, amely bizonyos mértékig korlátozta a magyarosítási törekvéseket. Rudolf Neck A nemzetiségi kérdés és a szociális fejlődés Közép-Európában (165 — 174.1.) című tanulmányában a Monarchia felbomlását a nemzetiségi társadalom rétegződése szempontjából tekinti át. A Habsburg birodalom gazdasági lemaradása gyorsította a társadalmi rétegződés folyamatát, amely a Monarchia különböző területein különböző formában jelentkezett. A századforduló munkásmozgalma szempontjából különös figyelemmel kíséri a Monarchia munkásmozgalmában jelentkező internacionalista és nacionalista vonásokat, amelyek következtében a helyi problémákon felülemelkedő szociáldemokrata vezetők képtelenek voltak egységes irányvonalat