Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Genner, J. (ed.): The Medical Society of Copenhagen 1772—1972. (Birtalan Gyözö)

számos korabeli gyári fénykép, gyógyszeres címke, hirdetmény és egyéb nyomtatvány mellett. A könyvet irodalomjegyzék, név- és tárgymutató zárja. A gyógyszerrendelés és forgalmazás mai — nem kis — problémáinak számos gyökere a régmúlt időkre nyúlik vissza. Ezért nemcsak a gyógyítás története iránti érdeklődés kielégítését, hanem az előrehaladás jobb lehetőségeinek felismerését is szolgálná, ha tényanyaga szélesebb szakmai körökben válna ismertté. Kempler Kurt Genner, J.: The Medical Society of Copenhagen 1772—1972. Odense, University Press, 1972. 345 p., 12 fig. Az európai orvostudomány fejlődésének egyik jellegzetes szervezeti formája a tudományos társaság. E tudományos társaságok megalakulásának, pályafutásának körülményei nagy vonalakban hasonlóak, bármelyik európai intézményt tekintjük is. Ezért tarthat számot érdeklődésünkre a 200 évet átfogó időszak gazdag adatgyűjteménye, mely a kopenhágai orvosi társaság működését mutatja be. Az olvasó, érdeklődésének megfelelően, egyaránt tájékozódhat szervezeti, gazdasági, tudományos, társadalomtörténeti vonatkozásokban. Az alapítás eseményeinek központi, kezdeményező alakja, Johan Clemens Tode (1736—1806), a legtöbb érdemet szerezte a társulat létrejöttében, melynek mintája az edinburghi királyi társaság volt. A 18. sz.-i egyesület, mely elnevezésében, hamarosan a „királyi" címet is felvehette, kezdetben arisztokratikusán exkluzív, tudományos üléseinek rendjét szigorúan meghatározták, jellemző tematikája: botanikai, farmakológiai felolvasásokból, fejlődési rendellenességek bemutatásából adódott. A tudományos aktivitás egyébként a valóságban a társaság tevékenységének egész időszakát tekintve, sohasem érte el a megkívánt mértéket és rendszerességet. Részben ezen próbáltak segíteni különböző reformokkal. A 19. sz. kezdetén már felvettek a társaságba nem orvostagokat is (sebészeket, vegyészeket stb.). Elfogadtak továbbá a medicinával rokontémájú előadásokat a tudományos programban. A témák tükrözik a közérdekű problémák hullámzását. 1815 körül a galvanizmus, magnetizmus, ásványvizek kémizmusa szerepelnek. Az 1830-as években a kőképződések kémiai magyarázatairól, kolerajárványok terjedési módozatairól hallani. A század közepén a kórbonctani és élettani irányzatok vitái, járványstatisztikai kérdések kerülnek előtérbe. Az érlelődő speciális érdeklődésnek megfelelően megalakulnak az első szakbizottságok (statisztikai, közegészségügyi, törvényszéki orvostani). Értekeznek a klinikai és elméleti oktatás helyes arányáról az orvosképzésben. 1872-ben egyesülnek a közel 50 éves philiatriai társasággal. Az egyesülés, melyet a királyi társaság néhány tagja, elsősorban a tudományos aktivitás fokozása érdekében kezdeményezett, tovább oldotta az exkluzivitást. Sok új fiatal tag került be. A megváltozott orientációt többek között a társaság nevének megváltoztatása is kifejezte. 1880-tól kezdve elhagyták a királyi előnevet és az azóta is használatos elnevezést vették fel. Érvényesült a fiatalabbik társaság intenzívebb kórbonctani és közegészségügyi érdeklődése az előadások témaválasztásában. Újabb specialitások kerültek előtérbe: a nőgyógyászat, a gyorsan fejlődő sebészet, a század utolsó harmadában halmozódnak