Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Habermann Gusztáv: "Aether day" Szegeden
A század elején élt Szegeden Steinhardt János sebész-borbélysegéd, ki szorgalmasan dolgozott Tessely József városi kórházi másodorvos borbélyműhelyében, s munkájával elismerést és hírt szerzett. Egyenes jellemű ember volt, ki amikor Horváth Zsigmond elcsábítani törekedett, biztatva, hozza magával a műhely megrendelőinek „Stock"-ját is hat arany ellenében, ezt az ajánlatot kereken elutasította, jelentette főnökének, ki a tanácsnál bejelentette az esetet. Főnöke halála után a műhelyt az özvegy — Lenhardt Anna — megbízásából ő vezette tovább, főnöknője és a városi tanács megelégedésére. 13 Steinhardt Jánosnak hét gyermeke született. Öt fiú és két leány. 14 Harmadik és ötödik fiát: Antalt 15 és Ignácot, 113 sebészeknek nevelte. Steinhardt Antal tehát orvosnak készült és tanulmányai elvégzése után Pesten habilitált. „Dissertatio inaug. de congestionibus sanguinis" című doktori dolgozata Budán 1837-ben megjelent. Steinhardt nyomban visszatért Szegedre és a város szolgálatába állott. Már 1839. november 24-én feleségül veszi a város nagyhírű családjának, a Kolb-oknak egyik leányát, Rozáliát, de nincs adatunk arról, hogy gyer13 Csajkás Bódog: Szeged egészségügyének története a XVIII. században. Kolozsvár 1944, 113 — 114, 118. p. Továbbá: Cs. M. L. 1. Szeged város tanácsi jkve 1729/1800, 1730/1800. sz. 11 Steinhardt János gyermekeinek születési adatait a Szeged-Belvárosi rk. egyházközség Plébánia hivatala tartja nyilván. A kereszteltek anyakönyve bejegyzései szerint György 1802. december 29-én, Therézia 1804. április 5-én, János-Károly 1807. április 9-én, Antal 1808 december 30-án, Borbála 1811. évben, János-László 1814. január 14-én, Ignácz pedig 1815. július 31-én született. E helyen mondunk köszönetet az esperes plébános szíves készségéért, mellyel a kutatást lehetővé tette. 15 Steinhardt Antal további életadatai: 1838-ban kezdő orvosként kórházi bentlakó volt. A szabadságharc mellé áll és 1848-ban vállalja egy vitéz egy évi tartását. Még ebben az esztendőben megválasztják főorvosnak. A független magyar minisztérium kinevezése után ettől nevének ,,Erőskövy"-re való változtatásának engedélyezését kéri és ettől kezdve ezt a nevet használja. E névváltoztatásokat a Bach-korszakban hatálytalanították és csak újabb kérelemre, királyi engedély alapján, újabb díj lefizetése ellenében járultak hozzá a névmagyarosításhoz. Nincs arra adatunk, hogy Steinhardt Antal utóbb újból kérelmezte volna a névváltoztatást, de tudott, hogy továbbra is az ..Erőskövy" nevet viselte és ezt a hatóságok is tolerálták. (Századunk névváltoztatásai. Budapest 1895, bevezető közlemények). 1849-ben tiszti főorvosnak választják meg. Állásában továbbra is megmarad. 1864-ben faiskolatulajdonosként is szerepel, majd pedig megválasztják a tankerületi igazgató tanács tagjának. (Reizner János: Szeged története. I-IV. k. 1899 — 1900 Szeged, II. k. 78, 85, III. k. 193, 204, 360, továbbá III. k. 163, 215, 237, 445. p. 4. jegyzet). Meghal — közvetlenül a nagy szegedi árvíz után — 1879. április 7-én. (Kulinyi Zsigmond: Szeged új kora. Szeged 1901, 345. p.) 18 Steinhardt Ignác ugyancsak a város szolgálatába lép Szegeden és 1839-től kezdve seborvosként szerepel. 1845. október 18-án nőül veszi Adler Teréziát, valószínűleg orvos leányát, s még 1860-ban a borbély czéh, illetve grémium seniora. (Reizner János: Szeged története. III. k. 204, 453. p.) Házasságából három gyermek származik : Lajos, ügyvéd (1850. febr. 27-1890. jún. 13.), Irén (szül. 1852. nov. 20.), Vilma (szül. 1854. nov. 30.), kinek Hummelstein Józseffel kötött házasságából (Hummelstein nevét Ditrói-ra változtatta) származott Ditrói Gábor szegedi egyetemi szemész professzor. (Dr. Várkonyi Tiborné sz. Szobonya Anna szíves közlése alapján) Talán még érdemes megemlíteni, hogy eme Vilma leszármazottja — ezek szerint — Ditrói Zsófia, későbbi Mesterházi Lajosné. Steinhardt Ignác névváltoztatása ,,Erőskövy"-re, 1861. Udv. Kam. 8788/861 sz. a.
