Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Habermann Gusztáv: "Aether day" Szegeden

szívnia a kiáramló gázt, az eleinte köhögést eredményez, ami később elmarad. A beteg alkalmazkodott és rövid idő alatt teljesen elbódult. Warren hozzáfogott a műtéthez. Óvatosan alkalmazta az első metszést, de a beteg nem jajdult fel és nem mozdult. Tovább dolgozott. Kifejtette fokozatosan a daganatot. Még mindig semmi mozgás. A műtőben dermedt csend. Gyorsan végez, bevarrja a sebet. Felegyenesedik. Minden szem a megműtöttre irányul, aki lassan magához tér és semmiről sem tud, kijelenti semmit sem érzett. Warrent meggyőzték. „Genfiemen, this is no humbug" („Ez már nem szemfényvesztés, uraim") mondotta Wells kudarcára utalva. És amíg mindenki a beteg körül forgolódik, Warren csendben elfordul, s akik figyelik, látják: könnyezik.

7 Az első fájdalommentes műtét híre szenzációként hatott. A helyi, majd más lapok Amerikában, majd Európában — mint németül szokás volt mondani — „grosse Aufmachung"-ban hozták a műtét ismertetését.

8 A felfedezés viharként járta körül a Földet. Már két hónappal később Párizsban, ezt követően negyedik napra Londonban kísérelnek meg december 19-én fájdalommentesítést.

9 Az elsők között volt Magyarország is, ahol Balassa János, a pesti orvosi kar professzora,

10 a párizsi kísérlet után három hétre, 1847. január 11-én, operált először aetherrel elbódított beteget. Néhány nappal a kitűzött határidő előtt fiatal orvosok közül választott egészséges egyéneken kipróbálta az altatást. A továbbiak miatt érdemes ideiktatni Győry Tibor megállapítását: „A jó eredmény híre gyorsan terjedt, mert febr. 27-én már két műtétet végzett altatással Cseresnyés Sándor dr., Veszprémmegye főorvosa, Pápán. És Cseresnyéssel egyazon napon végzi Schuh Bécsben a Balassa által már több ízben alkalmazott és kipróbált aethernarcosist."

11 Neuburger pedig kiemeli, hogy Balassa „megelőzve az összes német sebészeket" alkalmazta eljárását.

12 Ügyeljünk a továbbiakban e dátumokra. A hírszolgálat gyorsaságára jellemző, hogy az aether sulfuricusnak műtéti fájdalommentesítésre való alkalmazásának szenzációja napok alatt elérte Szegedet is. 7 Thorwald, Jürgen (Hartmann, Henry Steven): A sebészek évszázada. 125 — 128. p.; Harkányi István: Narcosis története. Orvosi Lexikon. III. k. 620. p. 8 Jakab Tivadar — Lencz László: A műtéti általános érzéstelenítés alapjai. 16. p. 9 Harkányi István: Narcosis története. Orvosi Lexikon. III. k. 620. p. Áz aethernarcosis első európai ismertetése megjelent a London Medical Gazette Vol. VII. alatt 1846. december 18-án (Verworn, Max: Narkose. Jena 1912, 30. p. 4. jegyzet). 10 A Balassa Jánosra vonatkozó irodalomból: Markusovszky társaság, Az orvosi tudomány magyar mesterei. Budapest 1924. Jendrássik Jenő: Balassa János. 47 — 64. p., Balassa munkáinak bibliográfiájával; Réti Endre: Nagy magyar orvosok. Budapest 1954, 90 — 96. p. hol arcképét is közli; Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I-III. k. Budapest 1929 — 1940, I. k. 363 — 365. p. hol Kriehuber rajzában képét is közli; Jáky Gyula: Orvosok a szabadságharcban. Szeged 1954. Csongrád megyei füzetek: 6. sz. 2—14. p. képét is közli Barabás lithográphiájában; Hahn Géza: Balassa. Orvosi Lexikon. I. k. 354—355. p.; Magyar Életrajzi Lexikon. I. k. 82—83. p. hol a Balassára vonatkozó irodalom bibliográfiája is feltalálható. 11 Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770—1935. A kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem története. III. k. Budapest 1936, 426. p. Balassa képével a 420. lapon. Egyébként Balassa munkáinak könyvészete feltalálható: Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliográfiája. Budapest 1900. 12 Neuburger, Max: Die Entwicklung der Medizin in Österreich. Wien é. n. 60 p.