Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések
wdh = becseppentés a fülbe, vagy a szembe, beöntés a végbélbe, vagy a genitáliákba. b bjdj — valamely szembetegség, leírása nincsen: Eb. 59,6—10/a. b cc — valamely gyermekbetegség, leírás nincsen. A megadott gyógyszereket az anya vegye be. Ez az ó-egyiptomi gyógyászatban nem szokatlan. Az anyának, ill. a dajkának adták a gyógyszereket, hogy azokat a szoptatással kapja meg a csecsemő: Zaub. H. 7,1-3; J. 7,3-5; K. 7,5 6; Ram. III. B. 20 23; ///. B. 23-34. bnw.t gyulladás: A fogakon, a foghúson (fájdalmas): Eb. 69,10—11; 72,14—16. A mellen: Sm. 39,45, a mellen (ütésre): Sm. 13,2—12, a mellen (labdaszerű): Sm. 15,9 19. A hüvelyben: Eb. 72,10-12. A végbélen : Bt-VI. 4,1 10. A hólyagon és a végbélen: Bt-VI. 5,8— 12. Az egész testen: Eb. 72,10 12. Széteső fekélyen: Eb. 72,13—14. Valamely sebbel kapcsolatosan: Eb. 70,24—71,1. bsj = fekély, duzzanat; a női mellen: berl. 2,1—2, másutt a testen: berl. 5,4 — 5; 5,5—6, (bsj = előbuggyan). btw = a középbirodalom orvosi szövegeiben valamely gyógyíthatatlan betegséget jelent, a késői periódusban az Apophysis-Zivatarkígyóval, ill. Méregkígyóval kapcsolatosan használják [8/. Grapow szerint: reménytelen esetet is így jeleztek [121IV.2]. Lásd még: Eb. 36,4 — 43,2. Az orvosi szövegekben többször előfordul, de a kígyó-determinatív nélkül, ami viszont szerepel a ddft-fércg szóban. Mahler Ede még bélgörcsnek fordította. 1959-ben arra hívtam fel a figyelmet (Orvosi Hetilap), hogy ez a determinativ nem jelenthet általában betegséget, mert akkor több ilyen értelmű kifejezésben előfordulna, hanem valamely féreg (bélféreg?) által okozott bántalom (bélgörcs?) jele. Mindez azonban nem bizonyosság, hanem csupán feltételezésem. P pnd = betegséget okozó féregfajta: Eb. 20,16 — 22-től 23,1 —2-ig. phr.t = gyógyszer; sp: (gyógyító) szer; hrw c : gyógyital; gs.w: kenőcs; nwd.t: sebkenőcs; wrht: kenőcsös gyógyszer; tmtw: hintőpor; mt: végbélkúp; klp.t: füstölőszer; sdm: szépítőszer. Néhány ó-egyiptomi gyógyszer: a) empíriás: ricinus növény (dgm). Belsőleg, de olajjal (mrh.t) elkészítve, külsőleg is, a bőr vagy a haj kenőcsözésére (gs) használták [Grapow, 12/IV-l].; malachittal készített zöld szemkenőcs (w]dw), antimont tartalmazó fekete szemkenőcs; valeriána (s3sl); juniperus (w c n) ; mák (spn) ; therebentina (ihnw) stb. b) mágikus: ürülékek (kíj.t): pl. emberi vizelet, gazella-, kandúr-, kecske-, krokodil-bélsár; patkány feje ( c n c m.w) ; denevér, gyík vére; állatok belső szervei stb. Jenny szerint [13] Thot-htcn jelzője volt: phar-maki (biztonságot kölcsönző), ami a görög Pharmakon szó alapját jelentené. Ezt az ó-egyiptomi írásmódot — mint vokalizált szót — azonban nem tekinthetjük biztosan helyesnek. psn = repedéses csonttörés; a koponyán: Sm. 2,2—11; az arcon Sm. 6,17 — 21; a nyakon: Sm. 9,18-10,3; a felkaron: Sm, 12,21 13,2.
