Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések
nak tartja, amit Moller-Christensen igen valószínűtlennek gondol [ 17], Az orvosi papyrusokban nem szerepel olyan leírás, mely biztosan megfelelne leprának, a keresztény korai periódusig ilyen múmia-lelet sem ismert. Moller-Christensen szerint [17] különböző korból származó 1844 múmia körül mindössze 2 esetben sikerült kimutatni a leprát (korai keresztény periódus, isz. VI. század). A bibliai poklosság (tsara'at) — amit a görög és a latin szövegben helytelenül fordítanak leprának — voltaképpen gyűjtőfogalom [Gramberg és mtsai, idézve: 17]. Az ó-gorögök is leprának nevezték valamennyi pikkelyes bőrbetegséget [ Meenan, 19].Lepis ugyanis görögül pikkelyt, lemezt jelent. c h.t ntmwm ir.tj = vízpangás a szemben : Eb. 60, 3 — 6. Az ó-egyiptomi, ó-görög és római orvosi felfogás szerint az agy „tisztulásakor" folyadékot választ ki. Az arabok azt hitték, hogy az agyból víz kerül a szemtekébe. Ezt a salernoi iskola is elfogadta. Ezáltal megszürkülne a lencse és hályog keletkezik. Ez a Cataracta (katarrhakt a görögül = vízesés). Az analógia alapján felmerülhet annak lehetősége, hogy a c h.t is Cataracta lenne. w wfj = betegséget okozó daemon: berl. 6,9—10. wiSi = haematoma: Eb. 88,16-19; 88,19-2; 88-20; 88,21-22; 89,1. wbnw = seb: Eb. 70,2-4; 70,20-21; 70,21-22; 70,1-2. Mellen: Eb. 71,1-3. Tarkón: Eb. 71,3-4. Gyógyítása'szántással: Eb. 70,9-10; 70,10-11; 91,5-19. wbd.t = égési hólyag, égés nyílt sebbel; Eb. 68,5—7 skv. 69,1 —2-ig; Lond. 6,1 — 2; 6,2-4; 6,4-5; 15,4 15,5-6; 47,1; 50,4-5; Ram. III. B. 5. wnh — ficam. Állkapcson: Sm. 9,2 — 6. Nyakcsigolyán: Sm. 10,12—22. Kulcscson" ton: Sm. 11.17-12,2. Bordán: Sm. 14,22-15,6. whj — Ebbel szerint [6], hasmenés: H. 2,5. Wreszinski [Eb. szótár], továbbá Le/eb vre [15] azonban a fogalmat székrekedésre helyesbítette, mert Eb. 47,15—48,3 ezt a megbetegedést sörben oldott ricinussal (dgm) kezeli. whS.w = bőrbetegség, ami „a hasban is van" (Eb. 25,8 — 11; 25,11 — 13) és amit whdw okoz (lásd: ott). A whdw-anyí\g elpusztításával megszűnne a betegség (Eb. 25,8—11). Bőrjelenség, Ebbel szerint [6] orbánc, amit én is igen valószínűnek gondolok. L. még: Eb. 25,8— 11-től egészen 27,4—5.-ig. whLt — egy szembetegség: Eb. 57,4—5; 62,7 — 8. whdw = Grapow szerint „fájdalomanyag" [I2/IV-2], Steuer [30] pyaemianak tartja. Az m/-erek terjesztik: Eb. 103,1 — 103,18; berl. 15,1 — 17,1. Előfordulása: a szemben (Eb. 56,16- 17; 61,1 -3), a karban (Eb.27,17-19; berl. 14,6-9); a szívben és hasban (berl. 13,3-8), a hasban (Eb. 23,2-4; 24,9-12; berl. 13,3-8; 13,1114,3; 18,2—3; H. 4,1-2), a lábban (berl. 10,7-9; 10,9-10; 18,1-2; Eb. 52,1517; H. 2,11-12; leid. verso XXIII. 1.), a sebben (Eb. 30,4-6). Proksch azon nézete, hogy a jelenség syphilis lenne, nem fogadható el. A leírás ennek nem felel meg [12/IV-2], de ezenkívül sem palaeographiai, sem palaeopathologiai ismereteink nem bizonyítják, hogy Ó-Egyiptomban létezett volna syphilis [20,29], wss snf = vérvizelés; Eb. \6J. Lásd még: c í c ws c n mt = viszketés; az m/-ereken (lásd ott:) : Eb. 82, 20. wt = orvosi kötés. wd S = egészséges.
