Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések

együtt előfordulhat (Eb. 44,15—17 skv.), továbbá aligha képzelhető el, hogy ugyanazon írásmóddal kétféle c

l

c létezne. Adott esetben a determinativ nem dönti el a kétkedést, mert az „folyás a penisből", ami mind spermium, mind haematuria esetén teljesen indokolt lenne. Az ó-egyiptomiak ismerete a vizeletképzésről igen gyér volt. Az orvosi szövegekben a vesékről egyáltalában nem történik említés, csupán annyit írnak más papyrusok (Gardiner: Onomastica II. 244) és Diodorus Siculus, hogy a bebalzsamozáskor nem vették ki a vesét (gr. tj). Azt nem tudták, hogy hol választódik el a vizelet. Mindössze annyi említés történik, hogy „a vizelet a hasban van'' ( Eb. 49,2), 2 mt-edény (uréter?) vezeti a hólyaghoz a vizeletet (Eb. 100,11), „a hólyag elől van a hasban" (sptj.t hnt nih.t: Eb. 106,11). Ruffer [24] mumiavesében megtalálta a Bilharzia haematobia tojásait. Ebből nem dönthető el az ó-egyiptomiak ismerete. Ezért szerintem is helytálló Grapow tagadó nézete, s már azt is kifejtettem régebben [ 19], hogy az uroszkópia — amit az ó-egyiptomiak végeztek — nem adhat a haematuria tényéről bilharziosis esetén biztos választ, mert a vizelet színe többféle okból lehet vörhenyes. cjgjj = sebváladék: Eb. 71,14-16. c

Lt = általában daganatnak fordítják [Grapow, 12/111]. Eb. 106,7—13-ban azonban szerepel „a has falának tetején levő daganat" (

E

i.t nt hbs.w ntw h.t), ami köhögéskor megnagyobbodik, tehát sérvnek tartható. Nyelvtani ok miatt Grapow [12/1V-2] köldök-, Ebbeli [5] pedig lágyék-sérvnek tartja. c

S.tsnj — „hajas daganat": Eb. 107,14— 16; kerekded, puha, rugalmas tapintató képlet, Ebbeli [6] szerint atheroma. c

Lt nt d = „zsírdaganat" : Eb. 107,1—5. c

Lt nt mt.w = „érdaganat". Kígyózó lefutású, többször csomókat képez. „Késkezeléskor erősen vérzik": Eb. 108,3 — 9. Megítélésem szerint varicositas lehet. c

i.t nt h°w — „húsdaganat": Eb. 106,2—7 c

1.t nt hbs w nw h.t = hasfali daganat: Eb. 106,7—13 e

?.t nt hnsw — „Chons-daganat": Eb. 108,17—109,2; berl. 5,1 — 4. A felszín egyenetlen, a daganatban olyasvalami képződik, mint a levegő, aminek hatására kifekélyesedik. A leírás alapján gázoedema lehetőségére is gondolnék. Feltűnő az elnevezés, mert Chons voltaképpen gyógyítóisten, akinek szobra Bentres bachteni hercegnő (Bentr.) és az egyik Ptolemaida fáraó számára hozta meg — a legenda szerint — a gyógyulást. c

].t nt st = „lánydaganat": Eb 107,5 — 9.Grapow [12/IV-2] metastasisnak, Ebbeli [6] pedig kocsányos daganatnak tartja. Részemről Grapow nézetét fogadom el. cc

w — valamely „félelmi állapot". Az arc sápadt, szívdobogás jelentkezik. A szöveg szerint „túl bőven fogyasztott sült hús" okozza, a gyomortúlterhelés gondolata jogosnak látszik. e n

c

r.t — véralvadék: Sm. 5,16—6,3 C. glossza. Az orr /w6-törésekor az alvadék a vízben levő féregre hasonlít. A törés következtében az orr elferdült és benyomódott, az arc szélesebb lett. Az ó-egyiptomiak nem tartották a vért (snf) az élethez nélkülözhetetlennek, sőt sokszor valami károsnak: Eb.75,19,87,17 [lásdmég: 12/1]. c

nt s

c

t hnsw — „Chons-mészárlás". Eb. 109,18—110,9. Kifekélyesedett duzzanatok, melyek csúcsa hegyes, alapja széles. Gennyes anyagot tartalmaznak. Grapow [12/1V-2] szerint a megbetegedés kezelése azonos a /w/i/i./-fekélynél szokásossal, aC/jom-istennév viszont az c

3.t betegségre emlékeztet. Ebbeli [6] lepra mutilans-