Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
ADATTÁR - Regöly-Mérei Gyula: Ó-egyiptomi gyógyászati kifejezések
Ebbeli [6, 7] bullának tartja. hl.t = valamely szembetegség: Eb. 59,10-13; 62,10-12. A szó pontosabb értelmezése nem volt még lehetséges. i iSd.t — járványos betegség, amit legyek, ill. a Aíy./yV-daemonok okoznak: Sin. (hátold.) 18,1-11; 18,11-16; 18,17-19; 19,14-18; 19,18-20,8. Grapow — ugyan kérdőjelesen — pestisnek fordítja [12/111]. ib = szív. Szerepel még több helyen a hS.tj-szív is, aminek jelentése ugyanaz. Eb. 101,15 szerint a szív a bal oldalon van, zsírszövetba ágyazva. „Az ív-szív bágyadt, nem beszél", „a hi.tj-szív mt-ereinem beszélnek" (Eb. 100,14— 15). A szív ,, Cí w—f félelme" gyomorpanaszokat is kisugárzó fájdalmakat okoz. Az ó-egyiptomi felfogás szerint a gyomor: „a szív szája" (rt—îb). A szív lehet „feledékeny" (berl. 5,11 — 12), érezhet szúrásokat (Eb. 45,6—8), olykor pedig „túltelített" (Eb. 102,15—16, glossza). Végezhet a szív „táncmozdulatokat", mert „nincsen a helyén" (Eb. 101,11 — 14). Feltehetően ezekben az. esetekben szívdobogásról, rythmuszavarról, ill. extrasystoliáról lehet szó. Másutt ismét arról olvashatunk, hogy a „szív a hasban van", ezért összezavarodtak az érzelmek. A Simihe-e\beszélés szerint [lásd még: Grapow, 10] a főhős az egyiptomi hadseregben harcol, amikor híre érkezik, hogy a fáraó meghalt és Egyiptomban belviszályok vannak, ezért megrémül és az egyik arab törzsnél kér menedéket. Csak évek múltán tér vissza hazájába, leborul //. Senwosret (görögösen Sesostris) fáraó trónja előtt, aki trónörökös korában annak a hadseregnek volt a vezére, ahol Sinûhe katonáskodott." , semmit sem tudtam magamról", — írja Sinûhe — „miközben a király barátságosan üdvözölt. Olyan voltam mint az az ember, akit elborít a sötétedés. Elszállt a lelkem. Elbágyadt a testem, a s z ív e m n e m volt a h a s a m b a n. Az élet mégis közelebb került hozzám, mint a halál, mert meghallottam a fáraó hangját..." (Sin. 253 — 256. sor). Az Eb. 45,6 — 8 ilyen felfogásban ismerteti a dm.w.t fé-szívgörcsöt. A legtöbb ősi kultúra a szívet tartotta az érzelmek, a gondolkodás és a mozgás székhelyének. A homéroszi eposzok hőseinél is ez a helyzet. Ebből a hídelemből származik a „szívből szeret", „harag gyúlt a szívben" stb. szólásmondás. Aristoteles is a szívet tekintette a mozgás, értelem és érzelem központjának. Alkmaion és Hippokrates azonban már határozottan állította, hogy ezek a tulajdonságok az agy működésével kapcsolatosak. t'nw.t = egy közelebbről nem definiált betegség amit a whd (lásd ott) okoz: Eb. 27,17 — 19. Előfordulhat a karban: berl. 14,6-9, az ujjakon: berl. 10,5-7; 10,7-9, valamint a fogakon: berl. 10,9-10; 18,1-2. c <•]<• = egyik legvitatottabb betegségelnevczés. Ebbeli [6] szerint haematuriát jelent, mert, az ilyen receptek között szerepel (Eb. 16,7 - 14; //. 2,4-5; berl. 16,6 — 7). Jonckheere [14] véleménye ugyanez. Grapow tagadja ennek helyességét [ 12/111 ], mert Eb. 34,10—13 felirata a következő: „Egy másik [ti. gyógyszer] valamely isten, valamely ha/ott által egy ember haséiban [előidézett] varázslat C 3 C méreganyagéinak kiküszöbölésére". Ebbeli [61 továbbá Jonckheere szerint bilharziosis, az Eb. 19—11 ben említett hwr./-férget pedig Bilharzia haemotobiának tartják [6,14]. GrapbA' arra hivatkozik [12/111], hogy a betegség a „szívben és hasban"
