Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Buzinkay Géza: Közegészségügyünk és orvostársadalmunk a kiegyezés utáni élclapokban, 1867-1875
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI) NK ÉS ORVOSTÁRSADALMUNK A KIEGYEZÉS UTÁNI É LC LAPOKBAN, 1 867 - 1 875* BUZI NK A Y G ÉZA A kiegyezés utáni évek megélénkült közéletében, gyakran túlfeszített politikai viszálykodásaiban az élclapok sajátos hangvételű politikai lapok szerepét töltötték be. Ez időszak 34 élclapja közül 5 széles körben elterjedt s több évig fennállt. Egyértelműen az egyes pártok orgánumai voltak, így a Borsszem Jankó a Deák-párté, Az Üstökös és a Bolond Miska a balközépé, a Ludas Matyi a szélsőbalé, a 48-as párté, a Mátyás Deák pedig a jobboldali ellenzéké, az ultramontán-konzervatívoké. Csak a Borsszem Jankó volt köztük európai színvonalú, széles látókörű, ennek a tipikusan polgári műfajnak megfelelő polgári szellemű élclap. A többi arra használta az élclap műfajából eredő szabadabb hangot, hogy az eszközök válogatása nélkül szolgálja saját pártjának, azon belül is egyeseknek személyi érdekeit, többnyire a legdurvább személyeskedés formájában. Az élclapok szerkesztési sajátosságai közt szempontunkból a legjelentősebb volt, hogy írásaiknak, képötleteiknek nagyobb része az olvasóközönség, a névtelen párt- és eszmehívek beküldött anyagából származott. Tehát a kor politikai napilapjainál több támpontot nyújthatnak a közönség véleményének megismerésére. Az élclapok orvosi-egészségügyi vonatkozású anyagának vizsgálatánál végső soron arra keresünk választ, hogy az orvos—beteg viszonyban mi volt a „beteg" véleménye. Minthogy történetileg nem végezhető el a közvéleménykutatás, e szókimondó lapokban közölt anyagból igyekszünk részlegesen rekonstruálni a közvéleményt. Élclapjainkat — a közönség természetes magatartásának megfelelően — nem érdekelték az orvostudomány szakmai kérdései. Amikor ezek ritkán felmerültek, mindig csak valami közérdekű tárgynak járulékos elemei voltak. A közegészségügy és az orvos magatartása betegeivel szemben s ehhez szorosan kapcsolódva az orvostársadalom kérdései jelentek meg az élclapokban — hol túlfűtött hangon, hol görbetükörben. Mindegyik élclap közölt orvosi-egészségügyi érdekű anyagot. A Borsszem Jankóban kimondottan jelentős teret kapott. Ebben csak kisebb mértékig játszott szerepet az, hogy szerkesztője, Agai Adolf maga is orvos volt. Jelentősebben befolyásolta a kiegyezés utáni főváros gyors, nagyvárosi kiépülése s ennek egészségügyi következményei és követelményei, sőt az orvostársadalom jelentősége is a hazai polgárosodásban. Népességi számarányuknál lényegesen nagyobb szerepet játszottak * Előadás formájában elhangzott a Magyar Orvostörténelmi Társaság 1977. május 13-i ülésén (Szerk.)
