Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Benkő Ferenc: Adatok a XVIII. század gyógyszerészetéhez a debreceni Baranyi-perben
Buzinkai György, városi főorvos 14 sokszor igénybe vette Kazay segítségét a chyrurgusi munkák elvégzésére, borogatások, meleg borogatások alkalmazására, csőrék beadására 15 16 . Az is megesett, hogy amikor az „ Uri Rendek" körül nagyon el volt foglalva, a rendelt gyógyszert betegeinek a patikussal küldötte el, hogy az a laxativát, vagy a hideglelés ellen való orvosságot a kellő időben adja be. Sőt elküldte olyankor is, amikor valakinek veszedelmesen elindult az orra vére, hogy vigyázzon reá. Más esetben, hogy ügyeljen arra, hogy a beteg ne szedje le a kötéseit. Hangsúlyozza azonban, hogy a patikus első kötelessége a receptek elkészítése, és ez csak másodrendű feladat, ami a gyógyszerkészítés rovására nem mehet. Hatvani arról is tud, hogy Kazay a múlt évben (1771) Báró Vécsey Józsefnél „mint Patikárius szolgált a Doctorok mellett". Vécsey betegen érkezett Debrecenbe, és e miatt állandóan gyógykezelésben részesült. 17 Ebben a korban a doktorok működése a diagnózis megállapításából, a gyógykezelés elrendeléséből és a végtelenül hosszadalmas receptek megírásából állott. A beteg körüli fizikai teendőket a sebész-borbély, a chirurgus, esetleg a bába látta el. A tanúvallomásokból kitűnik az is, hogy előkelőbb betegeknél a patikárius közreműködését is igénybe vették. így „kezelte" Vécseyt hosszas betegsége alatt Kazay, és vált közben a királyi biztosnak bizalmas emberévé. Cherny szerint Vécsey olyan jó véleménnyel volt a Kazay tudásáról, hogy még a betegek gyógyítását is megengedte volna neki. De Kazay, esküjére hivatkozva a patikában nem „curált" (gyógyított) és nem élt Vécsey engedélyével. Azt azonban bevallja, hogy a patikában a hozzá forduló cíviseknek ad orvosi tanácsokat, és fel is írja, a szereket „praescribál." Cherny azt is elmondja vallomása folyamán, hogy Kazay nagy orvosi tudása volt az oka annak, hogy Hatvani nem kedvelte. Ha szabadon gyógyíthat, akkor mindenki, az egész Debrecen hozzá járt volna. Kazay egyszer azt is közölte bizalmasan Cher14 „Buzinkai György orvostudor, Debrecen főorvosa, B. Mihály gyulafehérvári tanár unokája, szül. a XVIII. század elején Nagybányán; tanult a marosvásárhelyi kollégiumban. Brémában, Leydában és Amsterdamban tanulta az orvosi tudományokat. Haza érkezvén, 1737-ben Debrecen város rendes orvosává neveztetett ki. Meghalt Debrecenben 1768. márc. 17-én." Szinnyei J. Magyar írók élete és munkái. Budapest 1891. 15 „sokszor adhibeálták Kazai Uramat ad Opera chyrurgica, a Patiensek körül; úgymint ad fomenta, cataplasmata, sv. clysmata vei Ënemata adhibena". Docum Baranyiana 154. Hatvani István vallomása. 16 fomentum — enyhítő orvosság, párlás (Páriz-Pápai) fomentum = meleg borogatás (Barts József: Orvos-Gyógyszerészeti műszótár. Budapest, 1884 — Röviden: Barts) cataplasma = íres ruha (Páriz-Pápai), borogatás (Barts) clysma = allövet. „Régi értelemben minden folyadék, mellyel sebet tisztítottak". (Barts) enema, több. enemata = az allövet, a csőre (Barts). Balogh Kálmán: .4 magyar gyógyszerkönyv kommentárja (Budapest, 1879) szerint a Brit Gykv-ben hivatalos volt az Enema assafoetidae, e. aloes socotrinae, E. magnesiae sulfatis és az E. tabaci. 17 „Báró Vécsey Józsefet 1770. júl. 12-én nevezte ki Mária Terézia Debrecen város királyi biztosává, és aug. 7-én már meg is érkezett Debrecenbe. „. . .intézkedései nehéz körülmények között születtek meg. O maga súlyos betegségben szenvedett, a szenátusi üléseket többször betegágya körül, szálláshelyén kellett megtartani, mint 1771. nov. 19-én és máskor. . ." Vécsey haláláról 1772. április 21-én értesítette a szepesi kamara Debrecent. Komoróczy György: A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosságok 1778-ig. Hajdú-Bihar megyei levéltár évkönyve I. Debrecen, 1974. 77.
