Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Benkő Ferenc: Adatok a XVIII. század gyógyszerészetéhez a debreceni Baranyi-perben

nyvel, hogy tudja, mindenki becsüli őt „Doctor, és Professzor Hatvani Uramon kivid a ki bizonyos okokra nézve, titkos és háta megé nagy ellensége". Talán a köztük lévő ellentét volt az oka, hogy alig nyitotta meg 1772-ben Zeininger a második debreceni patikát, az ,,Arany Egyszarvú"-t, laborátiós könyvében

18 már hamar ott látjuk a „D. D. Hatvani" (Domini Doctoris Hatvani) megjegyzést. A készítmények tehát Hatvani előírata szerint készültek. Feltételezhetőleg oda küldötte a betegeit. A perben egy másik neves beteg, a történetünkben említett, Bárányi Miklós gyógykezeléséről is esik említés. Cherny mondja el azt is, hogy egyszer csak jön Kazayhoz „Doctor Buzinkai ur, a kinek is kedves komja volt ö kegyelme", hogy jöjjön hamar vele, mert ismét megütötte Bárányi Miklóst a „gutta" (sic!), de hozzon magával Epispasticum Böerhavianumot is. Kazay előbb megcsinálta a tapaszt

19

, és úgy mentek el együtt gyógyítani a közelben lakó Bárányi Miklóshoz. Kazay azután Buzinkai utasításai szerint a tapaszt a beteg tenyerére, térdhajlatára és lábára applikálta".

20 Szintén Buzinkai rendeletéből, klistélyozni is eljárt Baranyihoz Kazay. A patika leltárából tudjuk,

21 hogy az officinában 21 klistélyfecskendő volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy nemcsak maga a patikárius járt el klistélyozni az előkelőbb paciensekhez, hanem segédei is űzték az akkor oly divatos gyógymódot.

22 A fentebbi példákból levonhatjuk a következtetést. A XVIII. század végi Debrecenben, amikor a patika még városi tulajdonban volt, a foglalkozások nem különültek el teljesen. Az orvosnak rendelkezési joga volt a patikus fölött. Ezt mondja erről a perben Pándi Pál főbíró: „Doctor Buzinkai György Uram mint a Nemes Város akkori Physicussa, és Patikájának Inspectora küldhette Kazay Sámuel Uramat vagy vihette magával némelly Patiensekhez, hogy a praescribált, és el készült Orvosságokat vigye azokhoz, és mutogassa meg miképpen kell azokkal élni a Doc tornak rendeléséhez képest.

23 Z u s a m m e nf a s s u n g Im Archiv von Debrecen werden die Zeugnisse und anderen Beweise des in seiner Zeit weitberühmten Prozesses Baranyi (1759 — 1788) aufbewahrt. Dieser Besitzstreit, 18 Liber In quem omnes tarn Simplices quam Compositi Defectus a tempore errectionis Apothecae ad Aureum Unicornu Debreczini utpote ab Anno 1772° et Sequentibus Annis inscribendi sunt, Déri Múzeum (Debrecen) tulajdona. A megnevezése szerint hiány-, defectus könyv a mai gyógyszerészi terminológia szerint a ,,Laborációs napló"nak felel meg. 19 Epispasticum Böerhavianum = Boerhaave (1668 — 1738) szítató szere. Epispasticum fordítása Pápai-Páriz szerint szítató orvosság. Összetételét sehol nem találtam. Minden bizonnyal az akkor előszeretettel alkalmazott bőrvörösítő, vagy hólyaghúzó, tulajdonképpen vérelvonást célzó tapaszok egyike lehetett. Előírata nem található a gyógyszertár birtokában volt 1729-es Dispensatorium Viennensében, sem a későbbi Disp. Pragensében, a Disp. Borusso-Brandenburgicában. Nem szerepel az ára az 1745-ös Torkosféle Taxa Posoniensisben sem. 20 Eredeti szöveg szerint: „ad volam, ad poplitem et ad plantam" 21 Inventárban (8. sz. jegyz.): Instrumenta utensilia in Officina servari solita. 23. sz. tétel alatt: Siringae pro Cristirio Nro 21. 22 A gyógyszerészeknek 1788-ban megtiltották, hogy beöntéseket végezzenek. Linzbauer III. 1. k. 507. (1175.) 23 Pándi Pál főbíró, tanú Docum. Barany. 157.