Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Benkő Ferenc: Adatok a XVIII. század gyógyszerészetéhez a debreceni Baranyi-perben
tendernek végéig Anno 1755 die l-a Április kezdődött Patikáriusi vagy Provisori fizetése". 10 Feltűnő Kazay irodalmi működésének teljes hiánya. A kor debreceni szellemi nagyságai közül szinte mindenki folytatott valamilyen irodalmi tevékenységet. Környezetének tagjai a neves orvosok Csapó, Weszprémi, Hatvani többnyire theológiai művek fordításával kezdték, majd orvosi, természettudományi könyveket írtak, fordítottak, sőt volt, aki még a költészettel is próbálkozott (Weszprémi). Feltűnő, hogy Kazay, aki a híradások szerint egész életét olvasással, könyvgyűjtéssel, régészettel töltötte, a hivatalos iratokon kívül a maga kedvére egy szót sem írt volna le? Kazay szívesen és dicsekedve emlegette itáliai útját, a tanúvallomásokban erről is szó esik. Cherny János provisor gazdájától hallotta, hogy az 1739—1740-ben járt Firenzében, Mantuában, Sienában, tehát az akkor osztrák impérium alatt álló területeken. Bizonyítékul két olyan tisztet sorol fel, akivel Kazay elébb Itáliában, majd később Debrecenben találkozott. Kihallgatásakor Hatvani ezt az utat kétségbevonja, azt meg különösen, hogy Kazay Olaszországban végzett volna. Cherny ekkor 1772-ben a tanúvallomások idején már a harmadik éve alkalmazottja Kazaynak, tehát függő viszonyban áll vele. Ebben az időben dőlt el, hogy három vevő közül negyedévi részletfizetésre Kazay végleges birtokába kerül a patika, tehát érdekében állott Chernynek a főnöke szája íze szerint vallani, amit meg is tett, mert igen bőven dicsérte és a legelőnyösebben állította be minden tekintetben. Egy másik tanú, Forró István özvegye, Maróthy Mária", aki 1747-ben szállásadója volt Kazaynak és ugyanakkor „asztalt is tartott néki", úgy nyilatkozik, hogy dicsekvő, bőbeszédű embernek tartja, és jobb volna, ha olyanokról nem szólna, amit nem tud biztosan állítani. Ugyanez a véleménye nemes Vecsei János 12 tanúnak is. Bőbeszédű ember. Sokszor a fele is elég volna, amit szokott mondani és maga felől dicsekedni. Ezzel szemben Cherny 13 szerint feltétlenül igazmondó, jóindulatú. Mindenkinek őszintén megmondja a véleményét. „Az Szegény Embereken, kiváltképpen a Betegeken könyörülő és szánakozó. Akiket halálra kivisznek, azokat a nagy szánakozás miatt még csak meg sem nézhető". Úgy véli, hogy igazmondása és szótartása miatt sok a titkos ellensége, de ő ezekkel nem törődik. Nagy tudása és válogatott könyvtára miatt nagyra tartotta őt Br. Vécsey József a királyi biztos, de Orosz páter a piarista provinciális éppúgy becsüli, mint a protestáns papok és rectorok. Sőt, gyűjteményei miatt gyakran látogatják az erdélyi és magyarországi mágnások is. A Documenta Baranyianának orvos- és gyógyszerésztörténeti szempontból azok a legértékesebb adatai, melyek a korabeli gyógymódokra, gyógyszerekre vonatkoznak. Hasonlóan érdekes az a kép, melyet a városi főorvosoknak (physicus ordinarius), mint a város alkalmazottjainak és a szintén városi szolgálatban álló patikavezetők (provisor) egymás közötti viszonyáról és a betegek körüli tevékenységéről mutat. Sorra véve: Doctor Hatvani István úgy emlékezik, hogy amikor Debrecenbe jött a külországi akadémiákról, 1749-ben, mind ö, mind az akkor még életben levő 10 Domokos Lajos tanú a Docum. Barany. 155. 11 Docum. Baranyiana 178. 12 Docum. Baranyiana 176. 13 Cherny János tanú Docum. Baranyiana 297 — 309.
