Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Benkő Ferenc: Adatok a XVIII. század gyógyszerészetéhez a debreceni Baranyi-perben
Az 1771-ben felvett igen részletes és mindenre kiterjedő leltárból [8] képzeletben még a környezetet is tudjuk rekonstruálni. Weszprémi szerint az új patikát 1753-ban építették a Piac téren, mellette volt a pálinkafőző-ház. Bejáratát eresz védte. A belső ajtaja üvegezett, a patikusok elszámolásaiban gyakran szerepel a betört üvegezés javítása. A belső üvegajtót éjszakára megvasalt fatáblák védték. Az officina tágas, boltíves helyiség, melyet a mennyezetről lelógó misztikus ritkaságok díszítettek. Kókuszdiókat, strucctojást, ősállatok nagy csontjait, ritka formájú jávorszarvasagancsot említ a leltár. Nyitott polcokon és zárt szekrényekben, amelyeknek ajtaira képeket festettek, sorakozott fel a sok orvosság. A leltár az officinában 1240 tételt sorol fel, melyeket a fiókokban, üveg, agyag, ón és fa edényekben tartottak. Minden anyagról megmondja, hogy milyen fajta és áru edényben van tárolva. Az üvegek és a kerámiák szépen marhahólyaggal voltak lekötve. Külön, két drága, díszes edényben állt az értékes térjék. A festéssel és szerecsen figurával ékített munkaasztalon álltak a mérlegek, súlyok, a sok kő és fémmozsár, melyeknek leírása a leltárban részletesen megtalálható. Az asztal mellett fátokén külön még óriási rézmozsár díszlett. Az asztalban tartották a leggyakoribb teákat, viaszokat, flastromokat. A leltárból még az is kitűnik, hogy kis bögrékben már előre „kiszerelt" kenőcsök is voltak. A szomszéd laboratóriumban, melynek gazdag felszerelése szintén pontosan fel van véve, gőzölögtek a desztillálók, folyt a serény munka. Minden otthon készült. A „compositák" száma óriási volt és mindegyik sok alkatrészt tartalmazott. Hatalmas mozsarakban nagy csattogással egész napon át törte a törő a sok vegetábiliát. Több kutató szorgos munkásságának ellenére Kazay életének vannak tisztázatlan pontjai. Pontos születési helye és ideje nincs megnyugtatóan tisztázva. Többen tudni vélik, hogy zalai származású. Cherny Jánosnak, provisorának és bizalmasának maga azt mondta, hogy Komáromban született 1711-ben. A kihallgatott tanúk Kazay életkorát 40 és 60 év között becsülik és állításuk bizonyítására mindnyájan igyekeznek valami támpontot találni. Legtöbben a kollégiumi beiratkozását, vagy esetleg, mint tanulótársukat emlegetik, de mindenki az emlékezetére van utalva. Biztos és bizonyítható adat, hogy a Kollégiumban 1748. máj. 24-én subscribált, azaz írta alá a Kollégium törvényeit. 9 Domokos Lajos, aki 1772-ben a város első jegyzője (Primarius Nótárius), Komáromi György senátorral kiíratta a hivatalos iratokból, hogy „Kazay Sámuel Uram Patikárius Inassá lett 13 Juniy 1750. Felszabadult anno 1753. Patikárius legénységét kezdette Die 1-a Novembris 1753. Legénykedett 1754-dik esz8 Ez a Czeglédy Sándor „midőn a mult 1771-ik esztendőben Augusztus havában, a felséges Királyi Comissio parancsol/yattábul az Inventatio volt a Patikában, tehát ő kegyelme a titulált Apothecárius ur részére irta az Inventâtiót Csátiné szavaival élve „szavahihetetlen, s hazudozó Ember lett légyen". Docum Barany. 289. Az említett Inventatio a Br. Vécsey József királyi biztos által elrendelt leltározás volt a patika értékének megállapítása és eladása céljából. Innen derül ki, hogy a városban közismert, jelentős és számon tartott esemény volt a leltározás. A leltár jelenleg a HajdúBihar megyei Levéltár tulajdona. „Inventárium Apothecae Liberae Reg. Civitatis Debreczen de Anno 1771". címen. Jelzése: IV. A. 1013/I/b. 24—26. Ugyanitt a leltár kivonatos kópiája is, amely csupán a gyógyszereket tartalmazza alfabetikus sorrendben. Jelzése: IV. A. 1001/4 No 52 (Feldolgozásom alatt) 9 Hatvani István tanú a Docum. Barany. 153.
