Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Mozsolics Amália: Hephaistos sántasága

KÖZLEMÉNYEK—ELŐADÁSOK HEPHAISTOS SÁNTASÁGA MOZSOL1CS AMÁLIA A magyarországi bronzleletek tanulmányozása közben nem kerülhette el érdeklődésemet a mesterek és műhelyek kérdése sem. Tanulmányoztam az egykorú vagy közel egykorú forrásokat akkor is, ha azok jóval későbbi leírásokban maradtak fenn. Az adatokat ki lehet egészíteni modern néprajzi analógiákkal, legalábbis ami a műhelyek berendezését, az öntést illeti. Néhány általánosan ismert névre szeretném a figyelmet felhívni. A görög mondavilág rendkívül érdekes és színes egyéniségéhez, Hephaistoshoz, Wielandés Ilmarinen sok tekintetben hasonlítanak. A felsorolt nevek mögött olyan egyéniségek rejtőznek, akik rendkívül előkelő társadalmi rangot töltöttek be, akiknek származása isteni volt — a monda szerint — vagy maguk is istenek voltak. Ne vitassuk azt, hogy csak egy élő személyről vették-e a mondák és a hagyományok a mintát, vagy Hephaistos és a többiek — mint bronz- és aranyművesek — több mester tulajdonságait és képességeit egyesítik-e, amire meggyőző érveket lehetne felsorakoztatni. Ha Hephaistos társadalmi rangját vizsgáljuk — az istenek között is — válogathatunk magasztaló jelzői között, amelyek előkelő származását, tudását és képességeit dicsérik. Devecseri Gábor kitűnő fordításából

1 néhányat idézek: „széliében híres bicegő", „híres-ügyes Hephaistos", „nagyhírű bicegő", „nagynevű sánta", „jártas eszű", „okos elméjű" stb. Képességeiben és tudásában nem kételkedhetünk Achilles fegyvereinek leírása alapján. Hephaistos Hera és Zeus fia — Homeros szerint; a krétai monda szerint apja Talos.

2 Az Olympus lakói közé tartozott, ahová később újból visszatért. Mindig egészen kiváltságos társaságban találjuk: testvére Athene, Dionysos kíséri vissza az Olympusra. Ő a tűz istene is. Az Olympustól való száműzetése után Thetis rejtegeti és itt még sok mindent lehetne felsorakoztatni, ami egészen kiváltságos társadalmi helyzetét megvilágítja. A monda szerint isteni sarj volt Ilmarinen; Wieland, a kovács pedig a finn király fia. E három felsorolt tehát vagy isten vagy királyi sarj. És mindhármat — mesterségük azonos — összeköti egy közös tulajdonság: sánták. 1 Ilias, XV1I1. ének, 368. skk. versek. 2 Der kleine Pauly: Lexikon der Antike. Stuttgart 1973. 2. kötet, 1024—1031. Ld. itt további sánta kovácsok felsorolását.