Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye
olaszos hangzású — földrajzi nevek (pl. Rigogna, Villa nova, Cupa, Cisterna, Flejban stb.) olvashatók. 67 A helységnevek alatt egy-egy lapon általában 4—5 személynév szerepel (egyesek áthúzva), amelyek mellett számok és mértékegységjelek láthatók. A rektóoldalakat bevonalazták, az egyes rubrikákba termény- és terméknevek (pl. vino), valamint számok és mértékegységek jelei kerültek. A verzó és a rektó oldalak egymást kiegészítik, egyikükön az adókimutatást, másikukon a tényleges adóbehajtást jegyezhette az összeíró. A hátsó kötésborító verzóján az adóbegyüjtés helyére és idejére vonatkozó feljegyzés olvasható. 68 Az emlékkönyv a neves besztercebányai orvos, Grundéi György azonos nevű íiáé volt. Ifj. Grundéi György 1707-től 1713-ig a hallei egyetemen hallgatott filozófiát és evangélikus teológiát, 1713-ban fiatalon halt meg. Barna bőrkötésű, lapjainak vágásfelületén aranyozott és belenyomott futólevélmintával díszített emlékkönyvét 1707-ben nyitotta meg, amint ezt a második levélen látható festett, monogramjával ellátott, bányászjelvényeket ábrázoló címere alatti évszám mutatja. A bányászjelvények nem véletlenül kerültek címerébe — apját Besztercebánya szerződtette a város tulajdonában levő tiszolci vas- és ércbánya vezetőjévé. 69 Az emlékkönyv címeres első lapja után magának a tulajdonosnak görög és latin nyelvű bejegyzése olvasható, amelyben már teológia- és filozófiahallgatónak nevezi magát. Külföldre utazása előtt ifj. Grundéi jeles besztercebányai patríciusok és a város legjelentősebb személyiségei — többek között Moller Károly Ottó és Simonides János — mellett volt tanárát is felkereste, hogy emléksorokat kérjen tőlük, az emlékkönyv utolsó lapjára apja írta be szeretetteljes sorait. Ez idő tájt jegyezhetett be az emlékkönyvbe a besztercebányai Schrétter János, Rákóczi fejedelem brigadérosa és tüzérségi főinspektora is, aki id. Grundéi lel személyes kapcsolatban állt, ui. a fejedelem az ő közvetítése révén vásárolta meg hadügyi célokra a tiszolci bányát. 7 " Az 1707. évi besztercebányai bejegyzések mellett 1713-ig találhatók emléksorok a könyvecskében, amelyeket német városokban jegyeztek be Grundéi barátai és ismerősei. Közöttük — a már említetteken kívül — néhány híres magyar személy is szerepel, így pl. Bél Mátyás, Wagner György, Marth Mátyás és Bárány György evangélikus teológusok (a két utóbbi Grundellel egy időben járt a hallei teológiára), valamint Milleter János és Kochlatsch István orvosdoktorok. 71 Halála után Grundelt — többnyire 1713. aug. —okt. között — még jó néhány tanulótársa, barátja siratta el emlékkönyve lapjain. A. H. Franche, a hallei egyetem híres teológiaprofesszora 1713. szeptember 15-én a következőket írta — elütő színű tin67 Sant Dániel nevű helység olasz, német és szlovén nyelvterületen az Olaszországgal és Krajnával határos Görz-Gradiska tartományban, Triesttől északra volt. 68 „Millessimo quingentissimo quadrigissimo sexto jnditione tertia die uero mercurij septimo mensi junij actum in santo daniele in domo mej notarij partibus St. daniel". 69 Jurkovich Emil: II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza és Beszterczebánya. Beszterczebánya, 1903, 59. 70 A város tanácsa 1705. aug. 8-án egyezett meg abban, hogy a bányát eladják Rákóczinak. (Vö. Jurkovich: i. m. 183-184.) 71 Bél Mátyás bejegyzése: „Symb." [héber bejegyzés] ,, Discite ivstitiam! — Nihil altius ascendit, quam humilitas operosa! Hance, ad altiora viam tutissimam, quam ipse calcauit Christus, quamque calcare habent necesse, omnes sui sectatores, Optimae spei Iuueni, abituriens in Hungáriám, pátriám Communem, relinquebat et coramendabat Matthias Bél Otsov. Hung. S. Theol. Candidatus. M. p. Coloniae ad Spream. MDCCVIII. Kai. Mart."
