Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)
MŰHELYTANULMÁNYOK - T. Pajorin Klára: A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Ritkasággyűjteménye
Szintén XV. századinak tartanak egy Ain gut zers p. . . (az első levélen a kezdősor folytatása leszakadt) kezdetű kis kódexet, amely 76 pergamen levélen német nyelvű orvosi és állatorvosi recepteket tartalmaz. Egy latin nyelvű orvosi—asztronómiai értekezés és egy német nyelvű Gesundheitsregel található abban a XV. századi kódexben, amelyet Schultheisz Emil ismertetett. 57 Az utóbbi munkát Schultheisz Albicus művének tartja. Legkorábbi keltezett (1503) kéziratunk az első német nyelvű sebészeti munkának, Heinrich von Pfolspeunt művének egy olyan szövegvariánsa, amelyet a kézirat több példányának feldolgozója, Kari SudhofT nem ismert. 58 A kötetben Pfolspeunt műve 181 levelet foglal el (a lapok verzója van beszámozva); a leíró 9 leveles rubrikáit regiszterrel is ellátta a kéziratot, amelynek utolsó előtti levelén (verzó) Valentinus Schultz neve olvasható egy másik kéz írásával. Ugyanez a név szerepel kétszer is a kötet legutolsó levelének verzóján. A Pfolspeunt-mű szövege között néhány kisebb, sebészeti eszközöket bemutató ábra látható, amelyek a SudhofT által közölteknek a variánsai. A fő szöveg és az index közötti néhány levélen négy különböző kéz írásával receptek olvashatók. A kötet a pécsi irgalmasok könyvtárából származik. Három, a Bőrklinikáról származó XVI. századi kézirat Geronimo Mercuriali, Bernardino Pater no és Hieronimo Capivaccio szifiliszre vonatkozó elképzeléseit és magyarázatait tartalmazza. A kéziratokat Herczeg Árpád ismertette. 59 A kéziratok között összesen három XVI—XVII. századi receptes könyv található; valamennyi német nyelvű és valószínűleg német nyelvterületről is származik. A legkorábbi közülük az 1597-ben keltezett, Artzney Buech darinnen Allerley Außwendige vnd Inwendige Medicamenten Zusamen Verfasst vnd coliigirt című, orvosságokat es gyógymódokat tartalmazó, regiszteres kötet. A XVI. század végén írhatták az Itim von eine hitzig an der leber thue wie herrnach folget kezdetű, igen megrongált állapotban levő kéziratos kötet első részét. Ez után két újabb kéz írásával következnek receptek. A harmadik kézírás valószínűleg a XVII. század elejéről származik (a 101. oldalon az 1609-es évszám olvasható). Ez utóbbi részben nevek is fel-felbukkannak, így pl. a 97. oldalon: „Probattum Est Der sig OT Dotor.Leo Wolfhardo Pauiß, A. továbbiakban — ismét más kéz írásával — folyamatosan receptek töltik ki a kötetet, amely 231 oldalból áll. A kötet végén két külön regiszter található. A kézirat kötése megrongálódott pergamen kódexlap, amelyen a szöveg már csak igen nehezen olvasható. Valószínűleg XVII. századi (esetleg korábbi) a Könyvtár legterjedelmesebb, fólió méretű kézirata. Csonkán maradt ránk, az elejéről 568 oldal hiányzik. Beszámozott oldalai alapján legalább 700 levélen találhatók benne orvosi és egyéb tárgyú receptek. 57 Schultheisz Emil: Későközépkori orvosi kéziratfragmentum. Orvostörténeti Közlemények, 18. (1960) 175-188. 58 Incipit: ,,In namen gotes. Amen. /Dyß nochgeschriben buch an geha/ ben der wimdertzney als man /zcelt noch gotes gebort M° cccc Vnd ym lxtis jar an dem nehesten tag/ vor unßer liben frawentag licht /mesße hab ich henrich von pfolspe. . ./ bruder deutze ordens dys buch aus meiner Kunst geczogen. . ." — Explicit: „Dyß buch ist geschriben vnde /geendet als man zcelt Noch goteß gebort Tawßent fünff/ hvndert vnde eim dritten jar /an dem abend des heyligen/ apostels thome Laus deo". — Karl Sudhoff: Beiträge zur Geschichte der Chirurgie im Mittelalter. Bd. 2., Leipzig, 1918, 513 — 560. 59 Herczeg Árpád: Néhány XVI. századbeli szifiliszkézirat a budapesti Bőr- és Nemikórtani Klinika könyv- és kéziratkincseiből. Orvosi Hetilap, 23, (1936), 545 — 548.
