Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 78-79. (Budapest, 1976)

MŰHELYTANULMÁNYOK - Szlatky Mária: Ötezer év orvosi ruhái

sterilizált lenvászon köpenyt javasol, s bár követői voltak, általánosan ez az öltözék még jó pár évig nem terjedt el. A XIX. század utolsó harmadában az orvoskongresszusok vitáiban minduntalan felszínre került a steril öltözék problémája — a vélemények azonban erősen eltértek. Direktívaként mégis egyre nagyobb tért hódított az orvosi köztudatban a steril öltözék szükségessége. Híres orvosok mindegyike bevezetett klinikáján valamilyen, a sterilitást szolgáló öltözetet, többnyire batiszt operáló kötényt (Angaben, Billroth, Mosettig stb.). Ebből a kötényből fokról fokra fejlődött ki a hátul csukódó, hosszú ujjú fehér köpeny. A sterilitást szolgáló ruhadarabok közül a kesztyű hódított legkönnyebben tért. Th. Warson, a londoni Kings College professzora 1885-ben a gyermekágyi láz leküzdéséhez a vizsgálatoknál egy olyan kesztyűt javasol, ami vékony és simulékony, de a folyadék számára áthatolhatatlan. Ebben a leírásban már a steril kesztyű minden alapvető követelménye szerepel. Siebold göttingeni professzor, a „Geburtshilflichen Briefen" című, 1861-ben publikált művében a szifiliszes betegeknél a szülés levezetéséhez olajban áztatott lenvászon kesztyűt javasol, amelynek belső oldalát vékony marha-hólyag borítja. Az 1860-as évek végétől J. Bischoff megkövetelte orvosaitól, hogy a boncolásnál kesztyűt viseljenek. 1897-ben Z. von Manteuffel ismerteti a „Centraiblatt für Chirurgie"-ben a gumikesztyű előnyeit. P. L. Friedrich lipcsei professzor 1898-ban a Sebész-Kongresszuson javasolja a gumikesztyű kötelező előírását, a cérna, selyem vagy bőrkesztyűk helyett. Az 1900-as években már elfogadott öltözék a kesztyű és köpeny. A további, védelmet és sterilitást egyaránt szolgáló ruhadarabok az 1900-as éveket követően fokozatosan terjedtek el, így például a hajsapka, a maszk, a gumi és facipő. Az első röntgenkészülékek szükségessé tették a védekezést, a röntgen-orvosok ólommal impregnált köpenyt, kesztyűt és szemüveget viseltek. Mindez ma már szükségtelen.

12 A napjainkban már természetesnek tartott orvosi munkaruha kifejlődésének a fentiekben csak vázlatos képét tudtuk adni, de a kiragadott példák érzékeltetik tán azt a folyamatot, amely a steril orvosi öltözék létrejöttét kísérte. ORVOSI VISELETEK MAGYARORSZÁGON A magyarországi orvosok viseleti szokásait kutatva vizsgálódásunk fő szempontja — a bevezetőnkben már említetteken kívül — az, hogy a magyar történelem során kialakult sajátos magyar nemzeti viselet hatása hogyan mutatkozott meg az orvosok öltözködésében. A magyarok viseleti szokásaiban éppúgy, mint kultúrájuk más területén — évszázadokon át.kelet és nyugat együttes, gyakran ellentétes hatása érvényesült, s a mindenkori történelmi helyzettől függően, hol egyik, hol másik került előtérbe. A keleti ruházat az asszírokra, perzsákra megy vissza, a nyugati a görögökre és rómaiakra. A keleti viselet fő alkotórésze a kaftán, bokáig érő, galléros, derékig szűk, gombolással vagy fűzéssel záródó, alul bő, hosszú ujjú, öves kabát, a nyugati viselet 12 Thorwald von. részek; Lesky von. részek