Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Balásházy János (1797—1875) munkásságának orvosi vonatkozásai — az 1831. évi cholera-lázadás a mai orvos szemével

a Dózsa-lázadás után egyben az 1831. évi koleramozgalom [4] volt a legnagyobb parasztfelkelés [18]. Tény ugyanakkor, hogy Balásházyt megdöbbentették az ,,1831 évi koleramozgalmak" fejleményei, „kétségei támadtak, hogy helyes úton járt-e amikor a kizsákmányolt parasztság szószólója lett."'' Azzal vigasztalta magát, hogy nem is hathattak a liberális írások a felkelőkre, akik „között még olvasni tudó is alig volt." Mindenesetre évekig nem vette kezébe a tollat, s amikor elkészítette kéziratát „Az adófizetők állapotjáról" c. művének, a cenzúra (Könyvvizsgáló Hivatal) mondott nemet eképpen : „.. .felettébb óvatlan dolog lenne ezt a munkát jelen formájában kibocsátani." Az is tény, hogy „.. .Balásházy Széchenyitől függetlenül, s öt időben is megelőzve jutott el a feudális rend elháríthatatlan bomlásának felismeréséig.. .". [19] Újabb történeti irodalmunkban [4] Iványi-GrünwaldBéla volt az első, aki Balásházy munkásságának úttörő jellegét felismerte, s ezen megállapítások alapján méltatta jelentőségét. Szekfű Gyula, végül kettőjük nyomdokán haladva illesztette be Balásházy értékelését marxista kompozíciójába a közelmúltban Mérei Gyula. Balásházy életéről vagy tevékenységéről halálának százéves évfordulójáig nem jelent meg egyetlen cikk vagy tanulmány sem [4, 18]. Úgy gondolom, most már legfőbb ideje, hogy Balásházy munkásságának orvosi vonatkozásait az orvostörténelem is méltóképpen számon tartsa.* IRODALOM L Balásházy János: az 1831-dik esztendői Felső Magyarországi zendülések történeti leírása. (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál, 1832, Pesten, 113 oldal) 2. Balásházy János: Okos gazda: két toldalékkal: L A marha-orvoslásról és II. Erkölcsi történetek. (Petrózai Trattner és Károlyi tulajdona, 1833, Pest, 196 oldal) 3. Balásházy János: Vonások a köznemes életéből Szabolcsban s tán egyebütt is. Pesti Hírlap, 1843. ápr. 10. — cit.: Tilkovszky. A.Barta István: Történelmi Szemle, 1958, 1 — 2, 3 — 19. 5. Eötvös József: A nővérek (Két kötet, 1857, Pest). — cit.: Pintér Jenő 6. Fazekas Árpád: Korányi Sebald és az 1831. évi cholera-járvány (Előadás 1971. XI. 2-án Nagykálióban, a Korányi Emlékház avatásakor) 7. Fazekas Árpád: Korányi Sebald és Nyíregyháza (Keletmagyarország 1972, 29, 124, 9) S.Giday Kálmán: Balásházy János (1797—1857). Élet és tudomány, 1958, 13, 40, 1251 — 1253. 9. Jósa András: A kolera közeledik, mit tegyünk? (Nyírvidék, 1892, 13, 30, 2—3) 10. Korányi Frigyes: Az ázsiai hányszékelésről (cholera asiatica). Három előadás, melyet a budapesti egyetemen tartott. (Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, 1873, Bpest., 1 — 80 old.) 11. Kövér Sándor: A feketehalál Hajdúböszörményben (Debreceni Déry Múzeum, 1965 évi Évkönyve 567—578, old.) 12. Nyírvidék, 1924, 45, 297, 4—5: „Amikor Nyíregyháza népe a kolerától védekezett." 13. Orsz. Levéltár Kanc. Ein. 2490/1831. — cit.: Tilkovszky * A közlemény megírására való buzdításért, sok adat rendelkezésre bocsátásáért és számos, ma már alig hozzáférhető forrásmunka megszerzésében nyújtott segítségéért a dédunokának, dr. Balásházy János nyug. főorvosnak (orvosezredes, ill. járási főorvos volt Debrecenben) hálás köszönetemet fejezem ki.