Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmuskori befolyása a magyarországi orvoslásra. I. 996—XIV. század
lésének behatóbb ismertetését azonban csak Benvenuto Graffeo 1300 körül készült „Practica occulorum 1 ' című könyve nyújtotta. 27 A század tudományos fejlődésének élén azonban a sebészet haladt. Jamatus ugyan 1250-ben még csak olyan sebészeti könyvet adott ki, amelyet Guy deChauliac (1300— 1368) „Chirurgia brutal is"-nak nevezett. Roger „Practica chirurgiae" című könyvének 1264. évi újabb kiadását azonban már négy sebész — köztük Rolando és Arezzo — látták el kommentárokkal valamint kiegészítésekkel. A belgyógyászati részeit Archimathaeus, Platearius és Ferrarius dolgozták át. 28 Sander szerint a XIII. században a „Lazaret"-ek (leprosorium) száma Németországban 19 000-re volt becsülhető. A Saint Christophe kórház „Domus Dei" nevű Hôtel Dieu intézményéhez pedig 1260-ban épült hozzá a Salle-neuve. Bolognában Theodorich Borgognoni ( 1205 — 1296) — Hugo Lucca fia — „Cyrurgia" című könyvében, az 1260-as években Roger és Roland véleményével szemben a sterilitás helyességét hangsúlyozta már. Ő volt az antiszepszis első katonája, aki idegvarratot és artéria-lekötést is végzett. A piacenzai Giulielmo Da Saliceto (1201 —1277) — a bolognai Buono di Garbo tanítványa, a veronai kórház vezetője — 1210—1280 között írt „Cyrurgia" című könyvében pedig az idegvarratokról és a vér színéből való artéria-sérülés megállapításairól szólt elsősorban. Koponyasérüléseknél leírta már az ellenkező oldali bénulás tünetét is. A bélsérülést például szűcs-varratokkal látta el. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 370. Talán Walterius de Moda (1284 körül). Lásd a 2. sz. jegyz.-ben id. Geleh. Lexicon. IV. rész. 1796 col. Hints Elek i.m. 158., 392. Rolando Capeluttinak Frugardi „Sebészet" c. műve átdolgozását említi Aug. Hirsch a 18. sz. jegyz.-ben i.m. h., de csak 1264-től fogva mondja ismeretesnek. V.o. Geleh. Lexicon, i.m. III. rész. 2189. col. Roland Medicus. A két mű címét két könyvnek tekinti Bugyi István, Cantimpré. Orvosi lexikon. 4. sz. jegyz.-ben i.m. I. köt. 504. Cantimprét említi A. Hirsch is a húsz kötetes „De naturis rerum" c. munkájával, de születését Choulant alapján 1186-ra, halálát pedig 1263-ra teszi feltételesen. A 2. sz. jegyz.-ben id. Biogr. Lexikon. V. köt. 660. Thomas Cantipratensis (1186—1263?) a „de natura rerum" szerzője megtalálható Geleh. Lexicon i.m. IV. rész. 1146—1147. col. Hints Elek i.m. 232. V.o. Benedek István, Arab orvostudomány története, Alhazen. Orvosi lexikon, i.m. I. köt. 235. Alhazen szerepel a „De optica" c. művével, amely 1572-ben a lengyel Vitellio „Optica" c. könyvével együtt került kiadásra Baselben: Geleh. Lexicon. i.m. I. rész. 271. Hints Elek i.m. 149. Benvenutus Grapheusra vonatkozóan Szumowsky Ulászló 11. sz. jegyz.-ben i.m. 305. Benvenutus Graphaeus (Benvengut, Benvenutus Grassus) megtalálható már prof. Magnus (Breslau)-nál is a „Practica oculorum"-mal, datálás nélkül. A Biogr. Lexikon. II. köt. 632. Frugardixa vonatkozóan lásd Aug. Hirschnek a 18. sz. jegyz.-ben i.m. i.h. Ő csak a Capelutti-féle átdolgozásról tud. V.o. a 27. sz. jegyz.-ben itt mondottakkal. Hints Elek i.m. 148., 154. Petrus Hispanus szerepel Johannes XXL néven Geleh. Lexicon i.m. II. rész. 1903 — 1904. col. Megtalálható a „Thesaurus pauperum"-mal együtt, datálatlanul, de először 1476-ban jelent meg nyomtatásban Antwerpenben. Biogr. Lexikon. IV. köt. 548. Witelőra vonatkozóan lásd még Szumowsky Ulászló i.m. 188. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 149. H. Haeser már ismerte Guy de Chaiűiac születési évszámát (1300), halálozásának idejét azonban még nem. Fő művének a „Collectorium artis chirurgicalts medicinae"-t tartotta. A 2, sz. jegyz.-ben id. Biogr. Lexikon. I. köt. 710—711. V.o. Benedek István: Orvosi lexikon 4. sz. jegyz.-ben i.m. I. köt. 573. és III. köt. 1078. Aug. Hirsch Roger „Practica chirurgiá"-jának csak a Rolando Capelutti által 1264-ben történt átdolgozását említi a 18. sz. jegyz.-ben i.m. i.h.
