Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Czagány István: Az európai orvos- és gyógyszerésztudomány feudalizmuskori befolyása a magyarországi orvoslásra. I. 996—XIV. század
Magyarország középkori szakkönyv-ellátottságára, illetve ennek közel két évszázad alatti fejlődésére. Tudniillik az 1113-ban alapított — illetve újraalapított — bolognai egyetemen is csak 1156-tól kezdve volt az orvosoknak önálló fakultása. 14 Mindkét nyugati egyetem azért fontos a számunkra, mert már a XII. század folyamán magyar tanulók jelentek meg a falaik között. Bár a Melki krónika 1123-tól kezdve azt hirdette, hogy a magyar királyok a kereszt feltevésével képesek voltak meggyógyítani a megmérgezett embereket is - tudományszomjas fiatalságunk mégis külföldi egyetemekre igyekezett. Párizsban például Jakab, Mihály, Adorján és Bethlen nevű magyar ifjak tanultak 1175-ben, Bolognában pedig később annyian voltak már a magyarok, hogy közülük igazgatót is lehetett választani. Páduában is volt magyar kollégium, sőt 1196-ban még az oxfordi egyetemen is szerepelt egy Miklós nevű magyar tanuló — akit Oroszlánszívű Richárd segélyezett —, Jacobus magister pedig Toledo egyetemén tanult. 15 Ezek közül azonban az orvosok számát megállapítani ma még nem tudjuk. Párizs azonban más irányban is hatott. Később a XIII. század végén ugyanis itt tanult például Yperinann Jehan németalföldi sebész is Lanfrachitól. Otthon azután az yperni kórház sebésze lett, ahol belgyógyászati, sebészeti és gyógyszertani könyveket írt. Viszont a salernói orvosi iskolában nevelkedett Aegidius Corboliensis híres középkori orvostanár, Itália ismereteit hirdette Párizsban — mint a Notre Dame kanonokja — és azt tudományos műveiben versekbe is foglalta. Párizs tehát nemcsak adott, hanem kapott is az európai eszmeáramlatokból. Ebben a században, amikor az egyházi betegápoló hálózat eléggé kiterjedt volt — hiszen 1123-ban már megalapították például a londoni Szent Bertalan kórházat, Roger szicíliai király, aki kötelezővé tette az orvosok vizsgáztatását, 1140-ben Nápolyban felállíttatta az első nyilvános gyógyszertárat, az ispotályosok (János lovagrend) pedig 1170-ben, jeruzsálemi kórházukban már kétezer beteget ápoltak 10 — az orvostudomány is egyre differenciáltabban fejlődött. Lambertius le Begucs 1180-ban Németalföldön megalapította a „beguinok" polgári testvér-egyesületét Hospitálok építése céljára. III. Inocenc pápa pedig 1198-ban a saját költségén építtette fel Rómában a Santo Spirito Hospitált 1300 ággyal. VII. Lajos király (1119— 1180) alatt fordult elő először a Saint Christophe kórház Hôtel Dieu említése, „Domus Dei" néven. Kezdett szaporodni az egyetem-alapítások száma is a korábbi állapotokhoz viszonyítva, amennyiben 1107-ben Párizsban, 1113-ban Bolognában, 1141-ben Montpellierbcn, 1156-ban újra Bolognában, 1167-ben Oxfordban, 1181-ben ismét Montpellierben, 1183-ban pedig Veszprémben keletkeztek felsőoktatási intézmények. Érdekes, hogy ezek között az észak-európai alapítások száma akkor túlsúlyban volt a dél-európaiakkal szemben. 1,1 Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 162., 186. Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881. 4—6. alapján Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. I. köt. Budapest, 1929. 3. 15 Magyary-Kossa Gyula uo. Bethlenre vonatkozóan. Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 187. és 186. 10 Hints Elek 2. sz. jegyz.-ben i.m. 397., 227., Hirsch is említi Jehan Ypermant (1303 — 1329 között) a 2. sz. jegyz.-ben id. Biogr. Lexikon. VI. köt. 349—350. AegidiusCorboliensisre vonatkozóan v.o. Puschmann 10. sz. jegyz.-ben erről mondottakkal. Kulcsár Zsuzsanna 4. sz. jegyz.-ben i.m. 286. Baradlai János 3. sz. jegyz.-ben i.m. 53. Új Idők Lexikona. I. köt. Budapest, 1936. 86.
