Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

FÓRUM — Wesselényi Miklós megvakulása - Miskolczy Dezső: Wesselényi Miklós megvakulása

Megkísérelhető-e ma, több mint száz évvel a halál után, a bonclelet alapján u helyes diagnosis felállítása? Ha szemlét tartunk a hypophysis ma már jól tanulmányozott daganatainak kialakulása, tünettana, lefolyási módja felett, az elülső lebeny sejtjeiből kiinduló háromféle daganatféleség közül csak a chromophob adenoma jöhet szóba. Ezek az adenomák az intrasellaris daganatok háromnegyed részét teszik ki. Az asymmetriás látászavar, az izgalmak hatására beálló rosszabbodás, a hullámzó lefolyás összeegyeztethető volna Wesselényi látászavarának egynémely jelenségével. Az elkülönítő kórjelzés szempontjából már Nonne is figyelmeztet a pseudotabes pituitaria lehetőségére. De természetesen szóba jön még az elkülönítés szempontjából a craniopharyngeoma, az ékcsontszárnyi meningeoma, retrobulbaris neuritis, lues cerebrospinalis, meningeoma tuberculi sellae lehetősége is a többiek között. De a levegőtőltéses encephalographia módszereinek térhódítása óta tudjuk azt is, hogy a perichiasmás, parasellaris arachnitis is járhat inkongruens látási zavarokkal, hullámzó kórlefolyással. Korányi Frigyes feljegyzéseiben azonban azt olvassuk, hogy a thalamusok összenyomatást szenvedtek el. Gondolnunk kell ennélfogva suprasellaris daganat lehetőségére is. Ezek közül elsősorban /. craniopharyngeoma és 2. meningeoma tuberculi sellae jöhetnek számításba. 1. A ductus craniopharyngicus fejlődéstani maradványaiból kiinduló ún. Erdheimtumor kialakulása feltűnő egyezést mutat Wesselényi betegségének lefolyásával. A Mayo-klinika 1950-ben közölt tapasztalatai szerint 100 craniopharyngeomás eset közül 15 a 4. életévtizedben, 11 az 5. életévtizedben bontakozott ki. Klinikai tapasztalat az is, hogy sellatáji daganatoknál a magasabb korban elsősorban erre a daganatféleségre kell gondolni. 2. Másodsorban a tuberculum sellae meningeomája jöhet szóba, amely a közepes és a haladottabb kor betegsége; ebben is gyakori az asymmetriás látászavar, a daganat elmeszesedése és a közti agy bántalmazottsága. Nagyon meggyőző Bodechtel, neves müncheni belgyógyász-idegorvos ama észlelése (1948), mely szerint craniopharyngeomában elhalt 55 éves betege látászavaron kívül semmi szellemi kiesésben nem szenvedett, mindössze némi késztetési zavara volt a betegnek. Az ilyen betegek egyébként igen fogékonyak fertőzésekkel és megterhelésekkel szemben. Wesselényi is 55 éves korban halt meg. Ha egyszer megkerülnek Arányi Lajos feljegyzései az 1850. évből cs azok között a boncolás során talált, agyalapi daganat részletesebb leírása (pl. cysták, meszes gócok a daganatban), bizonyára nagyobb határozottsággal lehet majd állást foglalni az Erdheim-daganat feltételezése mellett. Wesselényi, bár teljes megvakulásától való félelme őt éveken át izgalomban tartotta, rendkívüli lelkierővel viselte el szemevilágának elvesztését. 1839. szeptember 29-én elmegy a vakok intézetének vizsgájára. A jelenlevők sírva fakadnak láttán. Ő pedig 2500 pengős alapítványt tesz a növendékek javára. Szellemi frissesége mindvégig ép maradt. Élete utolsó percéig aggódott hazája sorsán. A Szózat megírásakor már alig lát. De elméjének világossága számunkra, kései utódok számára ma is fényeskedik.