Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 77. (Budapest, 1976)

ADATTÁR - Daday András: Egy orvostörténész visszaemlékezései

egy heti keresés után az ajtótól jobbra eső oldalon találtam meg. Ilyen a szerencséje némelykor a kutatónak. A könyvtárakban, levéltárakban mindig szívesen láttak s a legnagyobb készséggel voltak segítségemre. Legelső dolgom volt a kutatókkal megismerkedni. Ismertettem velük kutatásom területét, s így nem egyszer cseréltük ki értékes adatainkat. Ezután a kis kitérés után térjünk vissza 1928-ra. Ebben az évben rendezték Magyarországon, Budapesten az első baleset elleni nemzetközi kongresszust az Eötvös utcai Egészségügyi Múzeumban. Győry ismerve népgyógyászati ismereteimet, felszólított, hogy az egyidejűleg rendezendő kuruzslás elleni kiállítás magyar részét vállajam el. Ez meg is történt. Később a kiállítás anyagát az ország különböző városaiban tanulságképpen be is mutatták. Az 1928-ik év más feladat elé is állított. A pesti orvosi fakultás tanári kara ugyancsak Győry javaslatára felkért, hogy nézzem át, rendezzem, válogassam ki és portalanítsam a fakultás elhanyagolt irattárát, hogy a fakultás történetének megírásakor már használható állapotba kerüljön. Négy nyári szabadságomat á'doztam fel erre a célra. Sok évtizedes port vertem ki az aktatötegekből s sok port nyeltem el, míg a munkát befejeztem. Abban az időben Kétly professzor volt a dékán, aki állandó látogatóm volt, s használatlan bútorok raktárául is szolgáló elhanyagolt sötét helyiségben érdeklődött az előkerült érdekességek után. Győry ebben az időben az Állatorvosi Főiskolán kötelező tárgyként adta elő az állatorvostan történetét. Mivel a fakultás történetének megírására ő kapott megbízást, előadói tisztségéről lemondott, hogy minden idejét annak szentelhesse. Én lettem az utóda. A Főiskola tanári kara kitüntető szeretettel fogadott, mert bízott benne, hogy az állatorvos történelemnek is munkásául szegődtem. Győry általános állatorvostantörténetet adott elő s annak keretében helyenként és időnként sorát ejtette a magyar vonatkozásoknak is. Én előadásaimban csak keretül használtam az általános állatorvostan történetet s a hangsúlyt a hazai vonatkozások kiemelésére fektettem. Ez bizony nem volt könnyű feladat, az anyagot össze kellett hordani. Újabb, előttem ismeretlen területre kellett fordítanom kutatási tevékenységemet. Két év múlva már megjelent első állatorvostörténeti dolgozatom az állatorvosi lapokban (1930., 13. sz.) „Adatok 250 év előtti lóismeretünk történetéhez" címmel. Ezt követte azután még kb. 40, legkülönbözőbb tárgyú dolgozatom. A tárgy iránti érdeklődést annyira sikerült felkeltenem, hogy rövidesen az ország különböző részeiből érdeklődtek állatorvosok a tárgy iránt, s dolgozatok megírására is vállalkoztak. Az elmondottakból kitűnik, hogy 1930 óta human- és állatorvostörténettel egyaránt foglalkoztam. Az 1929. év újabb megbízatást hozott számomra. Az évenként rendezett tisztiorvosi tanfolyamon előadás-sorozatot kellett tartanom a magyar közegészségügy fejlődéséről. Ezek az előadások s az utánuk következő megbeszélések sok vidéki orvosnak keltették fel érdeklődését a tárgy iránt. Ugyanebben az évben 1929-ben Győry beváltotta nekem tett ígéretét s kineveztetett az Országos Társadalom Biztosító Intézethez felülvizsgáló orvosnak. így állami állásba kerültem. Hogy több szabad időm legyen a kutatásra, azt is keresztül vitte, hogy munkaköröm kizárólag Budapestre szorítkozott, s így nem kellett az egész napot igénybevevő vidéki kiszállásokat végeznem. Hogy anyagilag javuljon helyzetem, másodállásként megtarthattam a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél is állá-