Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Újabb adatok Rácz Sámuel életrajzához

ÚJABB ADATOK RÁCZ SÁMUEL ÉLETRAJZÁHOZ SZŐKEFALV I-N AGY ZOLTÁN T)ácz Sámuel (1744:—1807) elsősorban az orvostudomány történetébe írta be nevét magyar nyelvű tankönyveivel, ismeretterjesztő műveivel, de tisztelettel emlékezik rá a kémia is, minthogy a legelső magyar nyelvű kémiai technológiai könyvet (a salétromfőzésró'l) is az ő közreműködésének köszönhetjük.

1 A magyar tudománytörténészek közül igen sokan foglalkoztak Rácz Sámuel életének és gazdag működésének feldolgozásával, ennek ellenére igen sok mozzanat tisztázatlan, s ma is igaza van Kátai Gábornak, első életrajzírójának, hogy „igen kevés az, mit e jeles férfiú ifjúsága s élete körülményeiről elmondhatunk". Szinnyei József

2 és őt követve számosan Pestet jelölik meg születése helyéül. Jáki Gyula'

1 valószínűbbnek tartja, hogy Gyulafehérváron látta meg Rácz a napvilágot. Kátai* szerint székelyek voltak a szülei, LengheF viszont román származásúnak tartja. Sok a bizonytalanság, mikor szerezte meg orvosi diplomáját (Kátai : 1772, Jáki : 1773), s még azt sem tisztázták az életrajzok, hogyan terelődhetett a figyelem a fiatal erdélyi orvosra, amikor 1777-ben Nagyszombatból Budára helyezték a magyarországi egyetem orvoskarát. A bécsi udvarban működött Erdélyi Királyi Kancelláriának a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratai és az Erdélyi Gubernium ugyanott található okmányai között néhány eddig ismeretlen adatra sikerült rábukkanni, ami több mindent tisztáz Rácz Sámuel életének abból a szakaszából, amiről eddig főleg csak találgatásokra kellett támaszkodni: a budai professzorság előtti időkből. Az említett iratok az 1776-os és 1777-es évekből valók. Ekkor tervezték azt, hogy a Habsburg-birodalom egészségügyének általános megerősítése keretében „a kolozsvári egyetemen, legalább is folyamatosan, orvosi kart alakítsanak ki**

6

, s ezzel Erdély orvosképzése is ugyanarra a fokra jusson el, mint Magyarországé, ahol Nagyszombatban az orvoskart már 1769-ben kiépítették (igaz, hogy még 1777-ben is csak 5 professzor képezte az egész fakultást). 1 Haeckel István : A' salétrom-főzésnek leg-könnyöbb és leg-bizonyosobb módgya. Ford.: Rácz Sámuel. Pest, 1786. -Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. XII. kötet. Budapest, 1906. 327. 3 Jáki Gyula: Rácz Sámuel (1744—1807). Élet és Tud. 1957. 387. * Kátai Gábor: Rácz Sámuel (1744—1809). Vasárnapi Üjság, 1859. 289. 5 Lenghet, A. : Archiv f. Gesch. der. Med. 1933. 202. (Idézi: Magyary-Kossa Gyula : Magyar Orvosi Emlékek. IV. köt. Budapest, 1940. 228.) 6 M. Orsz. Levéltár. Erdélyi Kancellária. Acta generalia 1662/1776.