Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Újabb adatok Rácz Sámuel életrajzához
Kolozsvárt a sebészet oktatására már 1775 óta volt egy professzor. 1776-ban határozta el Mária Terézia, hogy 1777/78-ban 2 tanszéket szerveztet meg (kémiabotanika és anatómia), 1778/79-ben az élettani, a rákövetkező tanévben a kórtan tanszék működése is megindult volna. Érdekes a professzorok kiválasztására vonatkozó előírás egy kitétele: „ne legyenek tekintettel a felekezetre, vagy arra az egyetemre, amelyen fokozatukat szerezték", legyenek továbbá a kiválasztottak erdélyiek („ha ilyen alkalmasakat fellelni sikerül"). A tervről Rácz Sámuel már előzetesen értesült, és már 1776. júliusban jelentkezett, nem határozva meg, hogy melyik tárgy oktatására. Elmondotta, hogy erdélyi születésű (tehát nem pesti), az összes erdélyi nyelvekben jártas, az ottani vidéken folytatott gyakorlatot. Ennek alapján Störk báró birodalmi főorvos utánaérdeklődött a bécsi egyetemen Rácz egykori tanulmányainak. Megállapította, hogy a doktori szigorlatot 1773-ban [ !] egyhangúan a legjobb osztályzattal letette és hogy „igen kiváló orvos". Hogy azonban az egyéb, az oktatáshoz szükséges tulajdonságokkal is rendelkezik-e, azt az elrendelendő versenyvizsga tudja — Störk szerint — megmutatni. Az ügy előadója, Kornis gróf a versenyvizsga indoklásául azt is felhozta, hogy igy egyenlő helyzetbe kerülnek a külföldi (főleg protestáns) egyetemeken végzettek azokkal, akiket a birodalmi fővárosban avattak doktorrá. Az előterjesztést bizonyos változtatásokkal hagyta jóvá Mária Terézia, ennek alapján utasították Ráczot, hogy adja be a Guberniumnál a pályázatát, amelyben jelölje meg egyben, hogy melyik tanszék ellátására jelentkezik. 177(5 karácsony napján kelt az a válaszlevél, amelyben Rácz az élettan oktatását választja. A Gubernium újév napján írta meg válaszát, hogy májusban kell majd a versenyvizsgán Bécsben megjelennie 7 . Időközben a Kancellária közvetlenül is fordult Ráczhoz, hogy megérdeklődje, hogy a 4 szak közül melyikre esik végül a választás. A válasz lényege azonos volt az előbbivel: „kérem, hogy az 177H-ban létesítendő élettani tanszéket kegyeskedjenek reám bízni, mint aki e tudomány átadására magamat alkalmasnak lenni vélem". Kiegészítette azonban ezt a kijelentését azzal, hogy igen szívesen átvenné az 1779-ben felállításra kerülő kórtan tanszéket „különösen, ha az O Császári és Királyi Felsége kegyeskedne engem azokban a híres kórházakban, ahol a betegségek mindenféle fajtája előfordul, 1000 forint fizetéssel alkalmazni. Habár igaz, hogy már 4 éve állandó gyakorlatban mindenféle eljárásban jártas vagyok, látom azonban, hogy 4 év gyakorlat nem elegendő a kórtan professzorának, aki a professzori kitüntető elnevezést hazája büszkeségére akarja viselni. Viszont, ha 1779-ig kórházban fejthetnék ki gyakorlatot, remélhetném, hogy a Bécsben merített és négy évi szakadatlan gyakorlattal növelt eddigi tudásomat annyira felemelhetem, hogy ennek a tanszék élén becsülettel helytállhatok" 8 . A józan megfontolás alapján írt javaslatot a kancellária röviden elutasította: „a kért 1000 forintot kiutalni nem lehet". Utasították Ráczot, hogy készüljön az élettani tanszék versenyvizsgájára. 7 M. Orsz. Levéltár. Gubernium Transylvanium in politicis. 79/1777. 8 M. Orsz. Levéltár. Erdélyi Kancelláriai Levéltár. Acta generalia. 349/1777.
