Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai

a többi Austriai Tudományos folyóírásokat is feljül haladja... Esztendőről Esztendőre nagyobb tökéletességet nyer... Foglalatja Philosophia, Aesthetica, Hazai Történet Tudomány, Földleírás, Topographia és Statistica, Magyar Philologhia, Magyar Törvény Tudomány és Jus pupliam, a Természet Tudomány, Mathezis, Oeconomia, Technológia, Orvosi Tudomány, [kiemelés általam] a Hazai néha pedig a velősebb külföldi munkák vizsgálatai... A külföldre nézve kívánatos volna, ha a Tudományos Gyűjtemény jelesebb darabjai... németre lefordítatnának". A „Külföldi Literatúra" rovatba elég rendszerességgel folyt némely külföldi orvosi szaklapok referálása. Például az 1821. esztendó'ben Tanárky János orvos, műfordító a „Tudományos Gyűjtemény" öt egymást követó' számában, elég tekintélyes terjedelemben számolt be külföldi orvosi szakfolyóiratok tartalmáról. Többek között a salzburgi „Medicinisch-Chirurgische Zeitung"-ot dolgozta fel, amelyről így írt: „Ezen több esztendők óta folyó Orvosi Tudományos Újság, közönséges kedvességet nyert, az orvosi Publikum tudósabb része előtt. .. Úgy ítélem, nem fogok kedvetlen dolgot tselekedni a' Magyar olvasók előtt, ha ezen nevezetes Folyó írásnak rövid summáját, a Tudományos Gyűjtemény által közleni fogom".

45 De történt kísérlet a francia nyelvű orvosi irodalom figyelésére is, például átnézték a „Bibliographie de la France"-t és kiemelték az „orvosi tudomány" és a „barom orvoslás tudomány" területét: „Bibliográphiai átnézése a legújabb Franczia Literatúrának Július 1820."

I6 Természetesen nemcsak a gyógyászati irodalmat nézték át. Ugyancsak külföldi, elsősorban az angol orvosi irodalom érdekességeivel foglalkozott az ismertetési rovaton belül az „Orvostudományi Egyvelegek" rész. Többek között a „Medico Chirurgical Transactions" 1822. évfolyamából idéztek egy érdekes esetet: „Dr. Marcet tudósítása egy emberről, ki tíz esztendeig élt minekutána sok bicskát lenyelt volna".'

17 Orvos demográfiai tanulmányt is referáltak az „Annales des Sciences Naturelles" 1820. évfolyamából: „Feljegyzés azon változásokról, mellyeken a halandóság törvényei, általmentek Európában, egy fél század alatt (1755—1825) Beusisten de Chateaneuf Úr által olvastatott a Tudományok Királyi Akadémiájában, Jan. 30-dikán 182G."

48 Külön említést érdemel az a kevesek által ismert tény, hogy a XIX. század magyar költészetének egyik legjelentősebb alakja, Vörösmarty Mihály is írt orvosi könyvről recenziót. íme a könyv címe: „Az egészséges emberi test Boncztudományának alapvonatjai Hempel Adolf Fridrik után németből fordítva Bugát Pál által, Pesten Petróczai J. M. és Károlyi I. betújivel. 1828".

49 írásában a költő szerényen megjegyzi: „Ösmertetni és nem bírálni kívánván e' 48 T. Gy. 1821. IV. 110—112. 46 T. Gy. 1821. IX. 90—118. 47 T. Gy. 1820. IV. 105—111. 48 T. Gy. 1827. I. 115—124. 49 T. Gy. 1828. VI. 112—115.