Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
Örökké időszerű témáról írt dr. Lovász Imre: „A meghűlés ártalmairól". 28 Pedagógiai vonatkozások is foglalkoztatták ezt a jeles tollforgató gyógyászt: ,,A' tanuló gyermekekre nézve gyakoroltatni szokott testi fenyítésről orvos és philosophusi szempontból tekintve". Hozzá kell még ehhez tenni, hogy a „Tudományos Gyűjtemény" lapjain széles körű vita bontakozott ki nevelési és oktatási problémákról. E vitához fűzött megjegyzéseket Lovász elsősorban orvosi szempontból. 29 A járványokról szóló irodalmat gyarapította Greskovits Ágoston: „Némely vonások az Ázsiai epekórról" 30 A cikke elején felsorolja a kór különböző elnevezéseit: „Ázsiai epekór, bélgörts, görts vész, deákul Cholera Asiatica, vagy pedig Indica, vagy pestis Indica..." „L x " szignóval jelentkező szerző „Az emberi test önkényes megégéséről" 3X című cikkéből azért érdemes idézni, mert jelzi, hogy még a múlt század elején is milyen nehezen jutottak az orvosok holttestekhez boncolási célokra: „ez előtt harminc esztendővel nem voltunk annyira bőviben a holt testeknek mint most... a temetőből kellett lopnunk azokat... hová vissza lopni még bajosabb volt..." A „Tudományos Gyűjtemény" utolsó éveiben főleg az ideggyógyászat, a lélektan és más rokon területekről közöltek gyógyászati cikkeket. Ilyenek voltak: „L"-től „Észrevételek a játék erköltsi, és betegséget szerző okairól". 32 A kártyázás ártalmas voltáról írott tanulmány „orvos és philosophus előtt egyaránt érdekes..." Aláírás nélkül megjelent cikk „Altalános észrevételek a' gondolkodás műszereinek beteges állapotjáról" címmel íródott. Az író szerint a betegségeket „psychicai nyavalyáknak, lélek és kedély nyavalyáknak nevezik". 33 Ugyanezen tárgykörből egy németből fordított cikk jelent meg: „A kedélyindulatokról és szenvedelmekről, egybekötésekben az ember testi életmunkásságáról" 3i , „Az álomról" 3 '', ,,A' testi lelki tulajdonságoknak a' születés általi terjedéséről" 3 ^ is írtak cikket. De jelent meg tanulmány még a hypochondriáról is. Az utolsó hosszabb és jelentősebb tanulmányt Virágh József írta, aki az akkor igen divatos témával, a vízgyógyászattal foglalkozott háromrészes alapos tanulmányában. Más-más számban jelentek meg és mindegyik külön címet kapott. Az első „Értekezés a hideg víz mint gyógyszer érdekében, tapasztalatból kiindulva". 31 .A második: ,,A' friss víz mint elemi gyógyszer s rendes ital gyakorlatba vett használatáról" 38 A harmadik: „Védő vagy elemi gyógyszerképi használatáról a' hideg víznek a betegségekre alkalmazva". 39 " T. Gy. 1834, XII. 3—37. 29 T. Gy. 1835. I. 46—65. 10 T. Gy. 1835. II. 42—71. n T. Gy. 1835. IX. 73. « T. Gy. 1835. XII. 65—68. " T. Gy. 1838. XII. SO—97. %i T. Gy. 1839. I. 75—93. 35 T. Gy. 1839. VI. 83—90. 86 T. Gy. 1840. XI. 73—102. %1 T. Gy. 1840. III. 102—108. ï8 T. Gy. 1840. IV. 83—95. 33 T. Gy. 1840. VI. 46—67.
