Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
gyászati folyóirat, az „Orvosi Tár" megjelenését. A „Tudományos Gyűjtemény" nem tekintette az új lapot vetélytársának, hanem inkább örömmel adott helyt az alapítók felhívásának és a későbbiekben is jóindulattal foglalkozott a Tár tevékenységével. Állatorvosi szempontból van jelentősége Kurutz Pály Mihály, a „Barom orvoslás Mestere" orvosi értekezésének: „A f Vizellet-rekesztőnek (arena) kivétele módjáról ökröknél". 22 Böhm Károly, az államorvostan egyetemi előadója valóságos cikksorozatot tett közzé a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain orvostörvényszéki tárgykörről. Többek között: ,,A' haláltól és az elevenen eltemettetéstől való félelemről'" 13 , „A gyermekölésről orvostörvényi tekintetből" 21 , ,,Miért nem eszközli az Orvosi Tör vény tudomány az Igazság kiszolgálásában mindenkor azt, a mit tőle kívánnak, vagy a' mit ő eszközölhetne". 1 '' Három részből álló, kötetet kitevő tanulmányt írt az ,,Öngyilkolásról". Böhm az említetteken kívül több, nem orvosi tárgyú vagy azt csak éppen érintő cikket is írt. A másik jelentősebb orvos szerző, Bene Ferenc a pesti egyetem tanára volt. Különös módon bizonyos orvos-szociológiai kérdéseket feszegetett. Sokat foglalkoztatta az emberi élettartam hosszúsága és annak összefüggései a környezettel, a társadalmi és szociális helyzettel : ,,A' Műveltség (Civilisatio) befolyása a' Közönség élete és egészsége fenntartására" 2f \ „Egészség és hosszú élet" 27 , „Az élet Tartóssága gazdagoknál és szegényeknél". Cikkeihez különböző statisztikai táblázatokat is mellékelt. Benétől közöltek számos könyvismertetést és kisebb közleményt is. Horvát István, az egyik szerkesztő, a kor jelentős történésze és a Nemzeti Múzeum könyvtárosa: „Uj Orvosok a Pesti Fő Oskolákból az 1833-dik évből" című cikkéből arról értesülünk, hogy a szerkesztők kevesellték az orvostörténészek számát. Ugyanis Horvát így ír: „az új Orvosok által a' felsőbb bölts rendeléseknek következtükben az írói sereg száma is nevekedik. Ha napról napra kevesebb történik is, a mit mély szánással említek, nemzeti Tudósainknak Életírásaik körül, 's azzal, hogy egykor egy tökéletes Magyar Tudós Tárat készütsünk, ma már gondolni sem látszunk is. De különösen Orvosainktól, kikre nézve a' nagy tudományú Weszprémi szerentsés előmenetellel jeget tört, bízvást remény élhetjük az ellenkezőt". 27 '' 3 Horvát István Weszprémi példájára hivatkozva próbálja írásra bírni a fiatal orvosokat. A cikkből arra is következtethetünk, hogy a „Tudományos Gyűjtemény" szívesen adott volna helyet több orvostörténelmi — elsősorban életrajzi — tanulmánynak, csak nem volt kellő számú orvos író, aki e tárgykörrel behatóbban foglalkozott volna. Egyben ezen idézetet egyik legkorábbi hazai buzdításnak is tekinthetjük rendszeres orvostörténet-írásra. 22 T. Gy. 1X31. I. SO—90. 23 T. Gy. 1833. VII. <i8—96. 24 T. Gy. L833. IV. 57—84. 25 T. Gy. 1834. II. 37—43. 26 T. Gy. 1834. II. 45—49. 27 T. Gy. 1833. III. 82—85. 27 /» T. Gy. 1834. II. 100—109.
