Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
volt az orvosi szaklapok megjelentetése, azt csupán egyetlen adattal kívánjuk alátámasztani. Walther A. L. Brunn, német orvostörténész szerint 1778—1842 között csupán „Archiv" szóval kezdődő orvosi szakfolyóirat 90 jelent meg német nyelvterületen (Magyarországon csupán kettő). Hozzáteszi még a szerző, pontos adatokra támaszkodva, hogy a XIX. század első felében a német nyelvterületen több gyógyászati szakfolyóirat jelent meg, mint a Föld országaiban együttvéve. 15 Ebben az időszakban a magyar orvosok legjobbjai Csorbához hasonlóan átérezték, hogy nagy szükség volna legalább egy magyar nyelvű orvosi szaklapra. Noha elsősorban éppen a német nyelv széles körű elterjedése miatt a viszonylag könnyen megszerezhető (előfizethető) német szaklapokat tanulmányozta a magyarországi orvostársadalom, 10 ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy jelentős részüknek anyanyelve is volt a német. A pesti orvoskaron az oktatás sem magyar nyelven történt. Ebben az időben igen nagy eseménynek számított, hogy az egyik egyetemi tanár, dr. Gebhardt Ferenc magyar nyelvű székfoglaló beszédet tartott, amely szintén megjelent a „Tudományos Gyűjtemény" lapjain: „A* tapasztalati Orvosi Tudománynak méltóságáról, és a kezdő Orvosnak az orvosi gyakorlásra való vezérléséről". 17 Sz. Szotyori József orvos doktor Erdélyből, Marosvásárhelyről „A hólyagoshimlő és Vakczina" című cikkében a himlő újraoltást javasolja: „Magam részéről tanátslom, 's ajánlom, hogy minden individum kétszer is vakczináltassék ; elébb ha tsak lehet a' tej fogzás előtt kevéssel... másodszor a' serdülés ideje tájatt.. ." 18 Szuhány Márton a kor nevezetesebb orvosi irányzatait foglalta össze: „Az Orvosi Tudományt illető rövid értekezés, melyek szemünk előtt koholtattak. Systemák rövid előadása. 1. Brownnak Systemája... 2. A' Magnetismus... 3. Hahnemannák Homöopathia név alatt közlött Systemája"'. n Ez utóbbi rendszer ismertetésére tért ki a legrészletesebben. Nem hiányoztak a korábbi nagy hazai járványok történeti leírásai sem: Podhradczky József „A 1 mult század elején Po'sony Várossában dühösködött pestisről". 20 Az 1714-es pozsonyi pestisjárvány a cikk szerint 3869 emberi életet követelt a városban. Dr. Schedel (Toldy) Ferenc is jelentkezett a folyóirat hasábjain egy orvosi fordítással: „Dr. Hufeland kinyilatkoztatása a homeopathia ügyében". 21 A magyarítás a „Journal practische Heilkunde"-ból történt. A cikk nem veti el teljesen a hasonszervi gyógymódot, tanulsága így sommázódik: „Vizsgáljatok meg mindent 's tartsátok meg a jót!" Nem sokkal e fordítás után jelentette be együttesen Bugát Pál és Schedel Ferenc az első igazán jelentős magyar nyelvű gyó15 Walther A. L. Brunn: Medizinischen Zeitschriften im Neunzehnten Jahrhundert. Stuttgart, 19(53. 95. 16 Székely Sándor: A magyarországi orvosok szakmai tájékozódási forrásai a XIX. század első felében. = Orvostörténeti közlemények. 1971. 57—59. sz. 269—275. 17 T. Gy. 1824. VIII. 3. 18 T. Gy. 1826. VI. 85—98. 19 T. Gy. 1827. V. 3—11. 20 T. Gy. 1827. VIII. 63. 21 T. Gy. 1830. III. fiO—81.
