Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
Érdemesnek látszik a „tudós társak", a lap alapítóinak nevét felsorolni: Kultsár, Schedius, Horvát István, Forgó György, Szemere Pál, Pethe Ferenc, Virág Benedek, Folnesics János, Czinke Ferenc, Argauer Máté, Moldoványi József és Fejér György. Forgó Györgyről azért kell külön megemlékeznünk, mert hivatására nézve orvos volt, a Hahnemann-féle homeopata gyógymód híve, Pest vármegye főorvosa, akit Kisfaludy Károlyhoz szoros barátság fűzött. 4 Forgónak jelentős szerepe volt abban, hogy a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain rendszeresen jelenhettek meg orvosi közlemények. A beérkezett tanulmányok felülbírálásával is foglalkozott, 5 feltehető, hogy az orvosi és rokon tudományok voltak rábízva. A külföldi orvostudományi irodalom számontartása is Forgó feladata voit. 0 A lap szerkesztőségébe számos külföldi folyóirat járt, ezek között nyilván voltak orvosiak is. Megemlíthetjük még, hogy Fejér György után Thaisz András vette át a szerkesztést — akinek működése alatt bizonyos fokig hanyatlásnak indult a folyóirat —, őt pár évre Vörösmarty váltotta fel, 1833-tól Horvát István lett a szerkesztő. A „Tudományos Gyűjtemény" példányszáma — a kor körülményeihez képest — elég nagy volt, már az első évben 800-ra emelkedett és sosem süllyedt 000 alá. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy viszonylag elég szűk volt még ekkor az a réteg, akiket a folyóiratban érintett tárgykörök érdekelhettek. Az előfizetők névsorában — amit minden évben közzétettek — számos városi és vidéki orvos nevével találkozunk, de bizonnyal ennél sokkal többen olvasták a lapot kaszinókban, olvasókörökben, könyvkereskedésekben, tehetősebb előfizetőknél vagy kölcsönzés útján. A kezdetben szigorúan csak tudományos közleményeket kiadni szándékozó folyóirat később ismeretterjesztő írásokat is közöl, ez a szerkesztői szemléletváltozás tükröződik az orvosi közleményekben is. Ha a népszerűsítő jellegű tanulmányok a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain bizonyos fokú színvonalsüllyedést is jelentettek, másrészt szélesebb rétegek számára vált közérthetőbbé a lap és sikerült megtartani a viszonylag népes előfizetői gárdát. Ha a folyóirat beosztását, azaz rovatait tekintjük végig, megállapíthatjuk, hogy mindegyikükben találhatunk orvosi vonatkozású közleményeket. A legszínvonalasabb írások a római Tgyel jelölt „Értekezések" rovatban jelentek meg. A könyv formában kiadott orvosi publikációkon kívül az „Orvosi Tár" jelentkezéséig a legjelentősebb gyógyászati közlemények itt jelentek meg. A II. rovat, a „Literatúra" két részre oszlott: „A" „Hazai Literatúra", „B" „Külföldi Literatúra". Mindkét rész könyvismertetéseket tartalmazott. A III. rovat a „Tudománybeli jelentések", amely igen sokszor egy-egy orvosi intézményről közölt beszámolót, de itt közölték a főorvosok, professzorok kinevezését is. Nekrológok is jelentek meg nevesebb orvosokról. 1 Magyar Életrajzi Lexikon I. köt. Bp. 19(>7. 528. 5 Krompacher i. m. 33. * Krompacher i. m. 34.